Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

A magyarok szerint nagy eséllyel van élet a Marson

2009.04.30. 12:35 Módosítva: 2009-04-30 12:35:52
2003 óta kutatja egy magyar kutatócsoport a marsi élet lehetőségeit. Feltételezésük szerint pár milliméteres, folyékony vízréteg van a Mars sarkvidékein található sötét bazaltdűnék alatt, amelyet apró organizmusok is használhatnak.

„Az emberiséget mindig is foglalkoztatta, egyedül vagyunk-e, van-e élet a Földön kívül máshol. A magyar kutatócsoport nem talált ugyan kis zöld emberkéket a vörös bolygón, de új utat nyitott a marsi élet felfedezésében" – mondta Andrew Sors, a Collegium Budapest Institute for Advanced Study igazgatója szerdán. Ez az intézmény ad otthont a Mars Asztrobiológiai Csoport és az Európai Űrügynökség (ESA) által támogatott, héttagú magyar kutatócsoportnak, amely a marsi élet lehetőségét vizsgálja.

„2001-ben radikális áttörés következett be a marsi felszín vizsgálatát illetően: felmerült a felszíni víz és a szezonális élet lehetősége. Nem mondom, hogy igazunk van, de a hipotézis tesztelhető. Az azóta napvilágot látott adatok 99 százaléka alátámasztja az akkor felmerült hipotéziseket, talán a belátható jövőben oda lehet menni, és kézzelfogható bizonyítékokat hozni a Földre" – mondta a sajtótájékoztatón Szathmáry Eörs, evolúcióbiológus.

mars

Átfolyások látszanak a sötét dűnék körül

A 2003-ban kezdett kutatómunka alapját a bonyolult nevű DDS-MSO (Dark Dune Spot – Mars Surface Organism, sötét dűnefolt – Mars-felszíni organizmusok) hipotézis adja. Eszerint a vörös bolygón található sötét színű, bazaltdűnéinek felszíni rétegeiben olyan extrém életformák lehetnek, amelyek a helyi tavasz idején minden nap rövid ideig életképesek, az év nagyobb részében pedig – elsősorban a nagy hideg miatt - inaktívak.

A fizikust, biológust, geográfust, vegyészt, csillagászt és geológust magába foglaló kutatócsoport a Mars Reconnaissance Orbiter-űrszonda felvételeit elemezte, amelyeken a külső szemlélők által szürke amőbáknak tűnő foltok alapján az élet lehetőségére következtetett. „Míg a múltban a Marson folyók, tavak és vízátfolyások voltak, ma a környezet hideg, száraz, az UV-sugárzás magas. Azonban új, korábban nem látott felszíni jellegzetességekre figyeltünk fel, amely feltételezésünk szerint a folyékony víz okoz" – mondta Kereszturi Ákos, geológus. A kellemetlen Mars-felszíni viszonyok között a megfelelő életkörülményekhez több tényező együttállása szükséges.

Megfelelő hőmérséklet, UV-védelem, kémiai ellenállás

A Marson a száraz légköri és felszíni viszonyok miatt a sarkvidéki területek kedveznek a vízjég, és esetlegesen a folyékony víz megjelenésének. A megfelelő hőmérséklet a felszínen a napsugárzás a sarkvidéken a helyi tavasz és nyár idején dél körülre tehető, amikor nagyjából nulla fok van. Ez a hőmérséklet már felmelegítheti a kőzetszemcséket.

A következő feltétel az UV-sugárzás elleni védelem. A ritka légkör miatt a Mars felszínét erős ultraibolya sugárzás bombázza, ami elől 1-2 mm vékony szilárd kőzetréteg nyújthat védelmet, vagy maguknak a felszínen élő mikroszervezeteknek az UV sugárzás ellen kifejlesztett védőberendezkedése (szűrőpigmentes védőburok vagy belső sejtkémiai védelem), miközben a fotoszintézishez szükséges fénymennyiséget át kell engednie magán. A Mars kellemetlen felszíni kémikáliáit is ki kell küszöbölni az élethez, ezek között a hiperoxidok a legártalmasabbak, amelyek lebontják a szerves anyagot. A sötét bazalthomok dűnéken kevesebb van a bolygón elterjedt vöröses, erősen oxidált porból.

mars2

E tényezők alapján a Mars sarkvidéki területein található dűnék ideálisak a mai felszíni élet szempontjából. A magyar kutatócsoportnak sikerült az északi és a déli féltekén is tavaszi folyásnyomokat azonosítani a bolygón.

Alakzat = folyékony víz?

Az elmúlt évben a Mars-felszínről készült felvételeken olyan alakzatokat azonosítottak a kutatók, amelyek tavasszal az erősödő napsugárzás hatására a jégtakaró borította dűnéken jelennek meg. Morfológiájuk, valamint a jég és az ásványok felülete között ébredő erők alapján arra következtettek, hogy ezek vékony folyékony vízréteg révén keletkezhetnek. Ezt a vízréteget használhatják az élőlények.

A feltételezés szerint a marsi mikroorganizmusok lehetséges életciklusa így néz ki: az erősödő tavaszi napsugárzástól a télen lerakódott fagytakaró felső, szén-dioxid-jég rétege olvadni kezd és a fagytakarón így kialakuló mélyedésekben a szén-dioxid alatti vízjég réteget erős besugárzás éri. Ekkor a foltok területén a sötét dűnehomok szemcsék az elnyelt napfénytől melegszenek, és felületük mentén vékony vízréteg keletkezik, amelyet az őket burkoló vízjég szilárd fázisú üvegházhatása is segíti. A folyékony vizet felveszik a feltételezett marsi élőlények, és a nap melegebb időszakában aktív élettevékenységet folytatnak.

A képeken látható vízfolyásnak látszó alakzatok úgy alakulnak ki, hogy a folyékony víz, avagy a víz által körbevett szemcsék lejtőirányba elmozdulnak. Az ismétlődő ciklusok periodikusan biztosítanak megfelelő körülményeket az életfolyamatokhoz, a nyár közeledtével a fagytakaró teljesen eltűnik, és a dűnehomok felső néhány milliméteres rétegében lévő mikroorganizmusok tetszhalott állapotba kerülnek a következő tavaszig.

Milyen az élet, ha van élet?

A kutatás részeként extrém körülményeket is kibíró földi életformákat is tanulmányoztak a magyarok. Ha van élet a vörös bolygón, akkor a földi sivatagokban, sarkvidékeken élő organizmusokhoz hasonlóak lehetnek. Pócs Tamás biológus az úgynevezett kriptobiotikus kérget, mint életközösséget és élőhelyet vizsgálja, amely bolygónk forró sivatagos és fagyott jeges területein egyaránt előfordul. A benne lévő élőlények a kőzetek felszínén élnek vagy felső néhány milliméter vékony rétegében az ásványszemcsék közötti mikroszkopikus teret töltik ki. A kőzetanyag szemcséi védelmet nyújtanak az erős ultraibolya sugárzás és a kiszáradás ellen, ugyanakkor elegendő fényt engednek be a fotoszintézishez. Mindez analógia lehet az esetleges mai Mars-felszíni életre.

A kutatócsoport az Astrobiology és az Icarus folyóiratokban publikálta eredményeit.