Máté, Mirella
5 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Floridából elindították a két holdszondát

2009.06.19. 10:40 Módosítva: 2009.06.19. 10:42
Közép-európai idő szerint csütörtök este 23 óra 12 perckor egy Atlas-5 kétfokozatú hordozórakétával elindították az LRO és LCROSS holdszondákat a floridai Cape Canaveral-i légi támaszpontról.

Az indításra a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a tervezettnél 20 perccel később került sor, a startot a NASA honlapján élőben közvetítette. Az összesen 579 millió dollárba kerülő két szonda feladata, hogy előkészítse az amerikaiak visszatérését a Holdra. Az égitestet az amerikaiak éppen negyven éve hódították meg: Neil Armstrong 1969 júliusában lépett az égitestre. Az 1972 decemberében zárult Apollo-program során összesen 12 ember jutott el a Holdra. George Bush elnök 2004-ben hirdette meg azt a programot, amelynek célja, hogy az amerikaiak visszatérjenek a Holdra, de már nem néhány napos küldetésre, hanem huzamosabb időre megvessék lábukat rajta. Ez 2020 környékén várható.

A holdraszállás legmegfelelőbbnek tűnő helyszíneinek felkutatása az LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) szondára vár. A majd kétezer kilogramm tömegű űreszköz 50 kilométeres magasságban keringve pásztázza a Hold felszínét, különösen a sarkvidékeket. Emellett várhatóan még néhány érdekességgel is megörvendezteti majd az űrkutatás iránt érdeklődőket. A tervek szerint ugyanis lencsevégre kap majd olyan objektumokat, amelyeket annak idején a Földről juttattak el a Holdra. Például azoknak az embert szállító holdkompoknak az indítóplatformjait, amelyek az égitesten maradtak, miután a kétszemélyes űreszközöket magasba repítették. Valószínűleg fényképek készülnek a Holdra leszállt vagy becsapódott egykori amerikai, illetve szovjet szondákról is.

Az LRO-val együtt indított LCROSS (Lunar Crater Observation and Sensing Satellite) szonda két becsapódó darabbal veri majd fel a Hold porát. A kirepülő anyagfelhő összetételét a Hold körüli pályáról az LRO, valamint földi teleszkópokkal és műholdakról is figyelik. Ha az anyagmintából valóban kimutatható lesz a víz jelenléte, az óriási lökést adhat annak, hogy tíz év múlva az emberiség ismét megcélozza a Holdat.