Az ismert világűr leghidegebb pontja

2009.07.07. 14:20
Néhány nappal ezelőtt a mikrohullámú háttérsugárzást vizsgáló Planck űrteleszkóp egyik műszere elérte a −273,05 Celsius-fokos működési hőmérsékletét, és ezzel a leghidegebb ismert objektum lett a világűrben.

Július elején a Planck űrteleszkóp HFI műszere elérte a mínusz 273,05 Celsius-fokos működési hőmérsékletet, és ezzel csaknem egyidőben az űreszköz megkezdte a végső, a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontja körüli működési pályára álláshoz vezető manővert is, írja a hirek.csillagaszat.hu.

A Planck négyféle hűtőrendszerrel van felszerelve. Ezek közül az első passzív hűtés: a műszerek hősugárzás formájában történő energialeadással mínusz 230 Celsius-fokos hőmérsékletet érnek el. Az abszolút zérót, az elméletileg lehetséges legalacsonyabb hőmérsékletet 0,1 kelvinre megközelítő hőmérsékletet a műszerek lépcsőzetesen, három aktív hűtőrendszer segítségével érik el.

A Planck-szonda az ősrobbanás maradványsugárzását, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást fogja tanulmányozni az eddigieknél sokkal jobb térbeli felbontással és érzékenységgel. A cél a háttérsugárzás hőmérsékletében bekövetkező milliomod fokos térbeli fluktuációk mérése. Ez olyan bonyolultságú feladat, mintha a Földről egy, a Hold felszínén ülő nyúl teste által kibocsátott hősugárzást szeretnénk detektálni. A lehető legjobb jel/zaj viszony elérése érdekében ezért kell a szonda detektorait az abszolút nulla fokhoz ilyen közeli hőmérsékletre lehűteni.

Számítógépes rajz a Planck fókuszsíkjáról. A HFI (High Frequency Instrument) az aranyszínű doboz közepéből kiálló "síperdő", míg az LFI (Low Frequency Instrument) a vastagabb sípokból álló két gyűrű. [ESA/AOES Medialab]
Számítógépes rajz a Planck fókuszsíkjáról. A HFI (High Frequency Instrument) az aranyszínű doboz közepéből kiálló "síperdő", míg az LFI (Low Frequency Instrument) a vastagabb sípokból álló két gyűrű. [ESA/AOES Medialab]

2009. július 2-án a szondát irányító csapat megkezdte azt a manővert is, melynek eredményeként az űreszköz a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontja körüli végső pályájára fog állni. A segédrakétákat a Planck maga indította be a megfelelő parancsra, és azok 12-24 órán keresztül működtek. A manőver során a Planck sebességét 211,6 km/h-val változtatták meg, így az 1010 km/h lett. Jelenleg a Földdel és a képzeletbeli L2 ponttal együtt 29,5 km/s sebességgel kering a Nap körül. A manőver kezdetén Földtől mért távolsága 1,43 millió kilométer volt.

A Planck pályája a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontja körül. [ESA]
A Planck pályája a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontja körül. [ESA]

A következő néhány hét során a műszerek beállítása és finomhangolása következik. A tervek szerint a Planck augusztus közepén kezdi el a mikrohullámú égbolt felmérését.



  • Tippek
  • Bankszámla