Jolán
2 °C
4 °C

Visszatérés a Holdra

2009.07.21. 07:08 Módosítva: 2009-07-21 07:08:36
Hat alkalommal járt ember a Holdon, aztán azóta mintha senkit nem érdekelne a dolog. Se pénz, se motiváció nincs az Apollo-program megismétlésére vagy túlszárnyalására. Legalábbis 35 évig nem volt, de aztán az amerikai Vision for Space Exploration program meghirdetésekor hirtelen mindenkinek megjött a kedve az új holdraszálláshoz. Kínaiak és amerikaiak versengenek azon, ki ér oda előbb, nyomukban India, az oroszok, a japánok, és az EU közös űrhivatala, az ESA.

Még ebben az évtizedben embert küldünk a Holdra – jelentette ki 1961 májusában Kennedy elnök az amerikai kongresszus előtt, elindítva a szovjet-amerikai űrverseny újabb, és persze rögtön legfontosabbnak kikiáltott fejezetét. Óriási blöff volt: akkor még egy hónap sem telt el az első amerikai űrhajós hazatérése óta, és maga a NASA sem hitt abban, hogy a Hold reális cél ilyen rövid távon. Muszáj volt nagyot mondani, hiszen a szovjetek rendszeresen megverték az amerikaiakat a nagy űrteljesítményekben, a Szputnyiktól Lajka kutyán és Gagarinon át Alekszej Leonov első űrsétájáig. Nyolc évvel és 25 milliárd dollárral később (mai értéken ennek nagyjából a hatszorosa) Neil Armstrong elmondta híres egysorosát, aztán az Apollo-programban még öt alkalommal lépett ember a Hold felszínére, és ezzel úgy tűnt, az emberiség le is tudta a Hold-utazást. Az űrkutatás más irányok felé fordult, és közel fél évszázad kellett, hogy újra bolygóközi utazásokat kezdjenek el tervezgetni a tudósok és a politikusok.

space1

2004 januárjában, nem sokkal a Columbia űrsikló tragédiája után Bush elnök meghirdette az új amerikai űrprogramot, a Vision for Space Explorationt. Ennek egyik központi pontja a nemzetközi űrállomás építésének 2010-es befejezése és az űrsiklóflotta új generációs űrhajókra cserélése mellett az új holdraszállás, aminek a dátumát 2020-ra tűzi ki a terv. Ezzel a bejelentéssel el is indult az új Hold-verseny, ami talán nem olyan kiélezett, mint a hidegháborús első menet volt, viszont többen vesznek részt benne: a NASA után az orosz Roszkozmosz, a japán JAXA, és a kínaiak is bejelentették, hogy embert küldenek a holdra, aztán a versenyhez csatlakozott az európai űrhivatal, az ESA, és az indiaiak is. Ebből fakadóan az elmúlt években a Hold körül akkora a csúcsforgalom, mint a Nagykörúton, amikor valaki nekiáll a belső sávban kereket cserélni: egymást érik a különféle szondák, amelyek tudományos méréseket végeznek, térképeket készítenek, és leszállóhelyeket keresnek a leendő űrhajósoknak.

Asztronauta vagy tajkonauta?

space2

Ha csak a terveket nézzük, az amerikaiak esélyesek a legközelebbi holdraszállásra: 2019-ben indulna elvileg Armstrong utódja. Japán és India egyaránt 2020-ra teszi a nagy dátumot, bár mindkét űrügynökség aránylag tapasztalatlan, így az évszámot inkább vágyálomként, mint reális tervként értékeli a tudományos közvélemény. A kínaiak jelenleg a 2022-es holdraszállásban gondolkodnak, az európai Aurora program 2024-re, az oroszok pedig 2025-re tervezik a holdraszállást. Az amerikai tervekre azonban árnyat vetnek a NASA egyre sűrűbb költségvetés-csökkentései (az Obama-korány épp most vizsgálja felül Bushék programjait), és az, hogy 2010 és 2015 között nem lesz semmilyen űrhajójuk. Kínánál éppen ellentétes a helyzet: hatalmas pénzeket lapátolnak az űrkutatásba, és az ország vezetőinek feltett szándéka az olimpia után ezzel demonstrálni, hogy minden szempontból a világ egyik vezető hatalmaként kell tekinteni rá. A NASA vezetői már jó ideje a kínai fölénnyel riogatva próbálnak plusz támogatást kicsikarni az űrprogramjuknak a kormánytól. A többi űrhivatalnál vagy a tapasztalat, vagy a támogatás hiányzik ahhoz, hogy beleszólhassanak a kínai-amerikai versengésbe.

Ha egyszer újra felmegyünk, most már ott is maradunk – legalábbis a tervek most az Apollo-programmal ellentétben túlmutatnak azon, hogy megmutassuk, képesek vagyunk eljutni a Holdig. A Hold-utazás egyrészt tanulóút lehet a 2030-as évekre tervezett Mars-expedíciókhoz, másrészt az első lépése lehet a Holdon levő állandó bázis felépítésének. A NASA-nál már régóta folynak a kísérletek a holdihoz hasonló, szimulált környezetben a növények termesztésével, sőt, terraformálásról, a Hold és a Mars lakhatóvá tételéről is álmodoznak a tudósok. Baktériumok, zuzmók, aztán a második körben fenyőerdők termelnék az oxigént, és mesterségesen generált üvegházhatással állítanák be a felszíni hőmérsékletet az ember számára elviselhetőre. Ezek már százéves távlatban gondolkodó tervek.

space3

Hold-turisták kerestetnek

A nemzeti űrhivatalok, és a nagy nemzetközi projektek mellett magáncégek is egyre többet foglalkoznak űrkutatással, így a Holddal is. A SpaceX nevű cégnek néhány napja sikerült műholdat állítania Föld körüli pályára, amivel ugyan 50 éves hátrányban vannak az amerikaiak és az oroszok (és 30-40 éves lemaradásban a feltörekvű űrhatalmak, mint Kína vagy India) mögött, viszont mindezt a semmiből indulva pár év alatt érték el, úgy, hogy a világon mindössze tíz ország van, ami még képes erre.

space4

A következő lépés a Google Lunar X Prize nevű versenye, ahol 30 millió dollár a tét; ezt az kapja meg, aki először juttat fel egy automata járművet a Holdra, ami legalább 500 métert képes mozogni, és fényképeket hazaküldeni a Földre. A Google 2012 és 2014 közé várja az első sikeres próbálkozót – és ha ez megvan, a magáncégeknek is az ember Holdra juttatása lesz a következő cél.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?