Julianna, Lilla
-1 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Szupernóva három dimenzióban

2009.07.29. 17:56 Módosítva: 2009.07.29. 17:57
Az tíz éve pályára állított Chandra röntgenműhold korábbi és újabb mérései alapján sikerült egy távoli szupernóva-maradvány látóirányú geometriáját rekonstruálni.

Az 1E 0102.2-7219 katalógusjelű objektum tőlünk 190 ezer fényévre, a Kis Magellán-felhőben található, valószínűleg egy körülbelül ezer évvel ezelőtt bekövetkezett szupernóva-robbanás maradványa. Az objektumot a Chanrda először az 1999. júliusi pályára állítása után egy hónappal észlelte. Az évforduló tiszteletére a maradványról gyűjtött korábbi, illetve új adatok alapján sikerült az 1E 0102.2-7219 geometriáját a látóirányra merőleges szokásos kettő helyett a látóirányúval kibővítve három dimenzióban is felvázolni.

A Chandra által mért adatok alapján előállított röntgenkép a szupernóva-robbanás által keltett külső lökéshullámot (kék színnel jelölve) és egy hidegebb anyagból álló belső gyűrűt (vörös-narancs szín) mutat. Ez a belső gyűrű valószínűleg a robbanás közben ledobott táguló anyag, amit egy visszafelé mozgó lökéshullám fűt. A kép jobb alsó sarkában látható zöld gáz- és porfelhő fényléséért egy nagy tömegű, a képen azonban nem látható csillag felelős. Ez a csillag hasonló tulajdonságokkal rendelkezhet, mint az, aminek robbanása az 1E 0102.2-7219 maradványt eredményezte.

suprnova

A Chandra által rögzített röntgenspektrumok elemzése alapján a kutatók új információkhoz jutottak a maradvány geometriájával és a robbanás természetével kapcsolatban. A színképvonalak Doppler-eltolódása alapján jól elkülöníthetők a maradvány tőlünk távolodó és hozzánk közeledő részei. A vörös- és kékeltolódott sugárzás egyértelmű szétválása azt sugallja, hogy a maradvány legjobban egy hengerszerű geometriával modellezhető. A hengerre majdnem pontosan a tengelye irányából látuk rá. A tengely közelében kisebb hengerek is láthatók, ezek a gyorsabban mozgó anyagot reprezentálják.

Ez a geometriai elrendezés azt jelentheti, hogy a robbanás erősen asszimmetrikus volt, ez a megsemmisült csillagból keletkező neutroncsillagnak átadott nagy kezdeti impulzusban is megnyilvánulhat, aminek eredményeként a neutroncsillag gyorsan elhagyja a robbanás helyszínét. Az aszimmetriára másik lehetséges magyarázat, hogy a robbanás egy eleve nem gömbszimmetrikus közegben, egy anyagkorongban következett be, amit a felrobbant vörös óriáscsillagról korábban csillagszél formájában eltávozott anyag alkotott. Ilyen jelenségek a planetáris ködöket létrehozó kisebb tömegű vörös óriások esetében is megfigyelhetők.