Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nem úgy mozognak a galaxisok, ahogy kellene

2009.11.18. 12:14
Több mint ezer galaxist vizsgáltak meg a NASA Goddard Space Flight Center kutatóközpontjában a csillagászok, és az eredményeik újabb bizonyítékot szolgáltattak a sötét áramlásnak nevezett jelenség létezésére.

A sötét áramlás teóriája szerint több száz galaxiscsoport mozgása egészen másképp néz ki a gyakorlatban, mint annak az ősrobbanás miatt lennie kellene. Vagyis nem az univerzum közepétől kifelé mozognak, hanem egy rejtélyes pont felé tartanak az univerzumunk feltérképezett határán túl, másodpercenként 1000 kilométeres sebességgel. A jelenség a Wilkinson Microwave Anisotropy Probe szonda műszerei szerint nagyjából 1400 galaxiscsoportot érint, a legközelebbi tőlünk 3 milliárd fényévnyire van. A mostani mérések szerint a sötét áramlás kétszer annyi galaxist érint, mint eddig gondolták a csillagászok.

A jelenségre jelenleg nem létezik általánosan elfogadott magyarázat, sőt, vannak csillagászok, akik szerint nem bizonyított magának a sötét áramlásnak a létezése sem. Charles Bennett professzor, a WMAP adatait elemző csoport egyik vezetője például ragaszkodik ahhoz, hogy még nem áll rendelkezésre annyi információ, ami statisztikailag szignifikáns lenne, és ilyen következtetéseket lehetne belőle levonni.

Ha létezik a sötét áramlás jelensége, arra  Laura Mersini-Houghton, a University of North Carolina egyetem kutatója adta eddig a leginkább elfogadott magyarázatot: eszerint egy szomszédos univerzum gravitációja húzza magához a mi univerzumunkból a galaxisokat. Mersini-Houghton erre az elméletre alapozva már 2006-ban felállított egy teóriát arról, hogy az univerzumunkban kell lennie két hideg lyuknak: olyan, milliárd fényév átmérőjű területnek, ahol egyáltalán nincsenek, vagy a szokásosnál jóval ritkábban helyezkednek el csillagok. Az egyik ilyen lyukat a kozmikus háttérsugárzás vizsgálata közben 2007-ben már meg is találta a NASA.