Vilmos
10 °C
22 °C

Új kép a kozmikus macskamancsról

2010.01.21. 17:00 Módosítva: 2010-01-21 17:02:33
A Tejútrendszer centrumának irányában elhelyezkedő komplex szerkezetű gáz- és porköd nagy tömegű csillagok bölcsője, ránézésre pedig leginkább egy macska mancsára emlékeztet. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) most új képet közölt a képződményről

Az NGC 6334 katalógusjelű objektumot John Herschel fedezte fel 1837-ben dél-afrikai tartózkodása során. Annak ellenére azonban, hogy az egyik legnagyobb korabeli teleszkópot használta, Herschel a gigantikus macskamancsra emlékeztető komplexumnak csak a legfényesebb, bal oldalon lent látható részét említi, azaz valószínűleg csak ezt területet tudta észlelni.

A Skorpió csillagképben megfigyelhető, az alakja után Macskamancs-ködnek elnevezett objektum távolsága 5500 fényév, az égbolton pedig a teliholdnál kicsivel nagyobb területet foglal el, ami körülbelül 50 fényév valódi átmérőnek felel meg. A köd alapvetően vörösnek tűnik, ugyanis a fényének kék és zöld összetevőit a köztes intersztelláris anyag sokkal nagyobb hatékonysággal szórja, mint a vörös komponenst. A vörös szín egyébként a fiatal forró csillagok által gerjesztett hidrogén sugárzására jellemző.

A Macskamancs-köd a 2,2 méteres MPG/ESO távcsövön üzemelő WFI (Wide Field Imager) műszerrel kék, zöld és vörös, valamint a hidrogén sugárzására érzékenyített szűrőkön keresztül készített felvételekből összeállított képen. (ESO)
A Macskamancs-köd a 2,2 méteres MPG/ESO távcsövön üzemelő WFI (Wide Field Imager) műszerrel kék, zöld és vörös, valamint a hidrogén sugárzására érzékenyített szűrőkön keresztül készített felvételekből összeállított képen. (ESO)

Az NGC 6334 a Tejútrendszer egyik legaktívabb, számos nagy tömegű csillagot létrehozó csillagkeletkezési területe, ezért rengeteg tanulmány célpontja. A ködben rejtőző, mindössze néhány millió éves fényes kék csillagok mindegyikének tömege a Napénak mintegy tízszerese. A régió sok-sok csillagkezdeménynek is szülőhelye, ezek még mélyen be vannak ágyazódva abba a por- és gázanyagba, amiből létrejöttek, ezért megfigyelésük eléggé nehéz.

Összességében a Macskamancs-köd néhány tízezer csillagot tartalmazhat. Különösen feltűnő és érdekes része a ködnek a jobb alsó részen látható buborék. Itt valószínűleg vagy egy élete vége felé járó csillag által nagy sebességgel kifújt és a környező anyag találkozásának lökésfrontját látjuk, vagy egy már felrobbant csillag maradványát.