Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A Nap, ahogy még soha nem láttuk

2010.04.22. 15:02
A NASA legmodernebb műholdja, a Solar Dynamics Observatory (SDO) a napokban megkezdte működését és soha nem látott képeket kezdett küldeni a Napról, amelyeket az űrügynökség a nagyközönség számára is elérhetővé tett.

A szondát a Kennedy Űrközpontból bocsátották fel február 11-én a NASA a Living With a Star (Élet egy csillaggal) programjának részeként. Fő feladata az, hogy a Nap-Föld rendszer működését feltérképezze, és választ keressen olyan kérdésekre, miért és hogyan jött létre a Nap mágneses tere, milyen a szerkezete, és hogyan adja át a mágneses energiát a Naprendszeren belül. "Mindannyian a Nap külső atmoszférájában élünk. A változások hatással vannak a Fölre, a többi bolygóra és az egész Naprendszerre" - mondta el Richard Fisher, a NASA vezető heliofizikusa szerdai sajtótájékoztatóján.

A szonda, amelyet a NASA koronaékszerének becéznek, a legfejlettebb eszköz, amelyet ilyen céllal valaha felbocsátottak. Öt év hosszúságúra tervezett küldetése során minden 0,75 másodpercben nagy felbontású, egy HD televízió képénél tízszer részletesebb felvételeket készít a Napról 12 különböző hullámhosszon, amelyeket aztán visszaküld a földi megfigyelőknek. Naponta 1,5 terabyte adatmennyiséget továbbít, amely 380 mozifilm vagy félmillió zeneszám méretének felel meg.

Az SDO-nak évente kétszer egy számunkra igen egyedi napfogyatkozást is lesz alkalma megfigyelni, amikor a Föld takarja majd ki a műszerek elől a csillagot. A szerkezet működését ugyanonnan irányítják, ahol az építése is zajlott, az amerikai Goddard Űrközpontból. "Rettentően büszke vagyok a Goddardban végzett munkára, amivel újra átírhatjuk a tankönyvket" - mondta el Barbara Mikulski szenátor, a NASA költségvetését meghatározó albizottság elnöke.

A kutatók szerencséjére közvetlenül az után, hogy működésbe hozták a szonda megfigyelőrendszereit, az elmúlt időszakban csendesebb Nap is aktivizálta magát. Az egyik legelső jelenség, amelyet a szonda megfigyelt, egy napkitörés volt. A Nap felszínéből kilövellő anyagáram, amely egyszeresen ionizált héliumrészecskékből (He II) áll, maga is több, mint 50000 Celsius fokos. "Ezek a képek egy olyan dinamikus Napot mutatnak, amilyet 40 évnyi napkutatás során még sohasem láttam. Az SDO segíteni fog minket abban, hogy megértsük a Nap és a benne lezajló folyamatok működését, amelyek az életünkre és a társadalmunkra is hatással vannak. Ennek a küldetésnek óriási hatása lesz a tudományra, hasonló ahhoz, amilyen a Hubble teleszkópé volt a modern asztrofizikára" - nyilatkozta Fisher.

A várakozások szerint az adatok segítségével a jövőben a tudósok nemcsak azt fogják majd jobban érteni, hogyan befolyásolja a Nap az egész Naprendszer működését, de az űridőjárás eseményeit is sokkal pontosabban lesznek majd képesek megjósolni.

A szonda három csúcstechnológiás műszere teszi azt lehetővé, hogy a kutatók eddig elérhetetlen részletességgel vizsgálják meg a Napot. A helioszeizmikus és mágnesestér-képfelvevő (Helioseismic and Magnetic Imager, HMI) a felszín alatti rétegeket vizsgálja meg, azzal a céllal, hogy megfejtse a Nap belső aktivitásának fizikáját. Ehhez a látható fény hullámhosszán fényképez majd vékony sávokban, valamint ultraszonikus felvételek segítségével figyeli meg az aktív régiókat, hasonlóan ahhoz, ahogyan a homokdűnék mozgását tanulmányozzák.

A légkörfigyelő műszeregyüttes (Atmospheric Imaging Assembly, AIA) négy teleszkópot foglal magában, amelyek a felszínt és az atmoszférát fényképezik 10 különböző hullámhosszon, hogy a naptevékenység legfontosabb jelenségeit tanulmányozzák. A harmadik műszer, az úgynevezett Extrém UV-kísérlet (EUV Variability Experiment, EVE) a Nap által kibocsájtott sugárzás változásait figyeli, amelyek erős hatással vannak a Föld légkörére is.

Már a hatvanas évek óta tudják, hogy az űridőjárás felelős sok technológiai problémáért, amelyeket egészen a telegráf XIX. századi feltalálása óta észlelnek. Az űrbéli események zavarokat hoznak létre a földi elektromágneses mezőkben, amelyek extrém töltéseket hozhatnak létre az elektromos kábelekben, így bénítva le egész hálózatokat és eredményezve nagyméretű áramkimaradásokat. A napviharok zavarokat hozhatnak létre a telekommunikációban és az olyan repülőgépek és műholdak irányításában is, amelyek a sarkokhoz közel repülnek, a keletkező interferencia pedig ellehetetlenítheti a mobilkommunikációt.