Ákos, Bátor
4 °C
11 °C

Tolonganak a múzeumok az Atlantisért

2010.06.01. 08:39
Alig tért vissza utolsó küldetéséről az Atlantis űrsikló, az amerikai múzeumok között máris ádáz verseny kezdődött azért, hogy elnyerjék a három kiselejtezésre ítélt ürrepülőgép elhelyezésével járó megtiszteltetést és anyagi forrásokat.

"Semmi kétség: kemény a küzdelem" – közölte Bill Moore, a floridai Kennedy Űrközpont fogadócentrumának igazgatója. A központ egyike annak a 21 pályázó intézménynek, amely szívesen vállalkozna arra, hogy kiállítsa és megőrizze az utókornak az Atlantist, a Discoveryt vagy az Endeavourt.

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA bejelentette, hogy átadja a történelemnek ezeket az űrsiklókat, körülbelül egy évvel az Endeavour utolsó, novemberi útja után, hacsak nem kell meghosszabbítani az űrrepülőgépek küldetését.

"Hiába mondják a NASA-ban vagy az űriparban, hogy az űrsiklóprogramot megtoldhatják, ha a jelenlegi hivatalos diskurzus szerint az űrsiklókat az év végéig nyugdíjazni fogják" – mondta Valerie Neal, a washingtoni Nemzeti Légi- és Űrmúzeum kurátora.

A Discoveryt, a legöregebb űrsiklót, amely 39 küldetést teljesített a világűrben, már odaígérték ennek a múzeumnak, de az Atlantisról és az Endeavourről még nincs döntés – jelezte John Yembrick, a NASA szóvivője. "A mintegy húsz ajánlatnak körülbelül a fele fajsúlyos" – állította Valerie Neal.

Az ohiói légvédelmi fegyverek múzeuma is érdeklődik, hangosan és hevesen követeli magának az Atlantist. Tizennyolc asztronauta levélben kérte a NASA-tól, hogy az űrsikló ezt a múzeumot választhassa végső otthonának, mert az intézmény "döntő szerepet játszott az űrsiklóprogram kitalálásában, fejlesztésében és finanszírozásában".

A New York-i légi múzeum, az Intrepid is harcba szállt, akárcsak a NASA két látogatóközpontja, a texasi Johnson űrközpont és a floridai Kennedy Űrközpont, amelynek jó esélye van az Atlantis megszerzésére az amerikai média szerint.

Chicagónak is kellene

A chicagói Adler planetárium és a seattle-i űrmúzeum is ábrándozik egy űrsiklóról, dacára annak, hogy az nem kevesebb mint 28,8 millió dollárba kerülne. "Ez nem az űrrepülőgép ára, az, mondhatni, ingyen van, hanem a csomagolás és a szállítás költsége" – mondta tréfásan Valerie Neal. A NASA az űrsikló átadási árát 42 millió dollárról szorította le 30 millió dollár alá. Ebben az összegben benne van a mérgező fűtőanyag minden nyomát eltüntető, 20 milliós takarítási költség, továbbá az a 8-9 millió dollár, amennyiért felrakják a monstrumot egy Boeing 747-es hátára és elfuvarozzák.

A versengésből pénzügyi okok miatt kimaradt chicagói természettudományi múzeum azonban úgy kalkulált, hogy az elhelyezéssel járó tényleges kiadások 80 millió dollárral terhelik meg egy-egy befogadó intézmény költségvetését.

Washingtonban a légi és űrmúzeum már tudja, hogy a Discoveryt az Enterprise űrrepülőgép helyén fogja kiállítani egy toldaléképületben, a városon kívül – közölte Neal, mivel a város központjában álló épületben nem tudnak ilyen terjedelmes gépet elhelyezni. A Discoveryért cserébe a múzeum vissza fogja adni a NASA-nak az Enterprise űrrepülőgépet, a legrégibbet az összes közül, hogy azután egy másik múzeumnak adományozhassák.

A világűrben soha nem járt Enterprise lenne a vigaszdíj? "Dehogy, az Enterprise még mindig kitüntetés, mert a történelem dicső részének hordozója, az első űrrepülőgép, amelyet valaha építettek, amely életet adott az űrsiklóprogramnak" – mondta a washingtoni múzeum kurátora.