Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Egy egész galaxist elnyelő fekete lyukat fedeztek fel

2010.06.30. 17:46
A legnagyobb optikai teleszkópok adatai alapján egy nemzetközi kutatócsoport úgy gondolja, hogy az általuk vizsgált kvazár aktivitásában a gazdagalaxis és egy szomszédos csillagváros szoros megközelítése is szerepet játszhat.

Az aktív magú galaxisok (Active Galactic Nuclei, AGN) központi területei óriási mennyiségű energiát bocsátanak ki. Ezeket az objektumokat összefoglaló néven kvazároknak nevezzük. Az elképzelések szerint a belsejükben sok millió, vagy akár milliárd naptömegű fekete lyukak foglalnak helyet, melyek erős gravitációs tere minden környező anyagot beszippant.

Az anyag egy akkréciós korongon keresztül spirálozik a fekete lyuk felé, miközben több millió fokos hőmérsékletre melegszik, emiatt rengeteg energiát emittál, rendkívüli fényességet biztosítva ezzel a kvazárnak. A modellek szerint a kvazárok a centrális fekete lyukból, az akkréciós korongból és a korong körüli vastag, a korong által kibocsátott látható tartománybeli sugárzás számára átlátszatlan porgyűrűből (tórusz) állnak. Ha a Földről a tóruszt felülről látjuk, az akkréciós korong emisszióját is észlelhetjük, míg ha oldalról, a por elnyeli a korong optikai sugárzását. Az első esetben 1-es típusú, a másodikban 2-es típusú kvazárokról beszélünk.

Fantáziarajz egy kvazár centrumában található szupernehéz fekete lyukról, a forró gázból álló akkréciós korongról (fehér, zöld és kék) és az egészet körülvevő vastag porgyűrűről (narancssárga-vörös). A tórusz külső mérete száz fényév körüli. Ha a képhez hasonlóan a tóruszt oldalról látjuk, akkor a porgyűrű blokkolja a forró akkréciós korong emisszióját, s ekkor 2-es típusú kvazárról beszélünk. [NASA/CXC/M. Weiss]
Fantáziarajz egy kvazár centrumában található szupernehéz fekete lyukról, a forró gázból álló akkréciós korongról (fehér, zöld és kék) és az egészet körülvevő vastag porgyűrűről (narancssárga-vörös). A tórusz külső mérete száz fényév körüli. Ha a képhez hasonlóan a tóruszt oldalról látjuk, akkor a porgyűrű blokkolja a forró akkréciós korong emisszióját, s ekkor 2-es típusú kvazárról beszélünk. [NASA/CXC/M. Weiss]

Montserrat Villar-Martin (Instituto de Astrofisica de Andalucía) és munkatársai az ESO chilei VLT távcsőegyüttesével és az új kanári-szigeteki GTC (Gran Telescopio Canarias) teleszkóppal az SDSS J0123+00 katalógusjelű, a 2-es típusba tartozó kvazár aktivitását vizsgálták. Villar-Martin szerint eddig ezeket főleg statisztikai szempontok alapján tanulmányozták, ők viszont egyedi jellemzőket szerettek volna részletesen feltárni. Bár a 2-es típusú objektumok detektálása sokkal nehezebb, a sugárzás blokkolása miatt mégis kitűnő lehetőséget biztosítanak a kvazár környezetének vizsgálatára.

A 2-es típusú SDSS J0123+00 jelű kvazár és környezete a GTC OSIRIS műszerének (kamera és spektrográf) hangolható keskenysávú szűrőrendszerével készült felvételen. A vörös szín olyan területeket jelöl, ahol főleg csillagok sugárzása dominál, a zöld szín forró ionizált gáz emisszióját, míg a sárga az előző kettő keverékét jelzi. A képen jól látszik a 180 kiloparszek méretű elnyúlt ionizált gázfelhő, ami a kvazár gazdagalaxisának és a szomszédos galaxis kölcsönhatásának eredménye lehet. [M. Villar-Martin (IAA-CSIC)]
A 2-es típusú SDSS J0123+00 jelű kvazár és környezete a GTC OSIRIS műszerének (kamera és spektrográf) hangolható keskenysávú szűrőrendszerével készült felvételen. A vörös szín olyan területeket jelöl, ahol főleg csillagok sugárzása dominál, a zöld szín forró ionizált gáz emisszióját, míg a sárga az előző kettő keverékét jelzi. A képen jól látszik a 180 kiloparszek méretű elnyúlt ionizált gázfelhő, ami a kvazár gazdagalaxisának és a szomszédos galaxis kölcsönhatásának eredménye lehet. [M. Villar-Martin (IAA-CSIC)]

Az SDSS J0123+00 esetében a legfontosabb eredmény egy ionizált gázból álló halvány, kiterjedt, a kvazár egész gazdagalaxisát körülvevő köd felfedzése volt. Az elnyúlt anyagfelhő mérete körülbelül hatszorosa a Tejútrendszerének és Villar-Martinék szerint valószínűleg az SDSS J0123+00 és a szomszédos galaxis kölcsönhatásának eredménye. A felhőnek egy része a két galaxist összekötő híd, ami azt a hipotézist erősítheti, hogy a kvazár aktivitását a galaxisok közötti kölcsönhatás is befolyásolja azáltal, hogy a szoros megközelítés miatt több anyag kerül a kvazár, így a központi fekete lyuk környezetébe. A kölcsönhatás járulékos következménye lehet a csillagkeletkezési folyamatok felgyorsulása is.