Antianyag-detektort visz az utolsó űrsikló

Kozmikus sugárzást mérő antianyag-detektort juttat az űrbe az amerikai űrsiklóprogram februárra tervezett utolsó küldetése. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) központjában felépített Alfa Mágneses Spektrométer (AMS) egy olyan részecskefizikai kutatóeszköz, amely a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) kapcsolva a kozmikus sugárzás mérésével kutat sötétanyag és antianyag után.

A kétmilliárd dollár, azaz csaknem 451 milliárd forint értékű műszer felbocsátását többszöri halasztás után az utolsó űrrepülőgép indításához igazították. A 7,5 tonna súlyú

olyan nagyra sikerült, hogy leszállításához az amerikai légierő C-5M Super Galaxy teherszállító repülőgépét is igénybe kellett venni.

A Genf közelében, a francia-svájci határon egy 27 kilométeres alagútban működő nagy hadronütköztetőben (LHC) a kutatók fényhez közeli sebességgel ütköztetett protonnyalábok segítségével próbálják újraalkotni a világegyetem keletkezése, pontosabban az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat.

A Genfből a floridai Kennedy Űrközpontba csütörtökön útnak induló AMS is ennek a programnak része. A tudósok reményei szerint a bonyolult berendezés a Föld védőburkán kívülről segíti majd a nagy kérdések megválaszolását, többek között azt, hogy az általunk ismert univerzumból hová tűnt az antianyag.

A tizenöt éven át készült Alfa Mágneses Spektrométer lesz a valaha épített legnagyobb méretű, alacsony hőmérsékletre hűtött szupravezető mágnes, amely az űrbe telepítve a Föld mágneses védőburkától zavartalanul érzékelheti a kozmoszból érkező nagyenergiájú részecskéket.