A Boeing beszáll az űrturizmusba
A kereskedelmi célú űrutazásba eddig jobbára nagyon gazdag üzletemberek fektettek be, nem feltétlenül a várható nyereség miatt, inkább gyermekkori álmaikat beteljesíteni. Ilyen például a PayPalből milliomos lett Elon Musk, vagy a Virgin-birodalom vezetője, Richard Branson. A Boeing az első óriáscég, ami a szakmán belülről (a repülőgépeken túl az ISS-re is gyártott alkatrészeket, és több projektben szorosan együttműködik a NASA-val) érkezik.
Várhatóan más nagy cégek is követni fogják a példáját, hiszen Obama elnöknek feltett szándéka, hogy támogassa a kereskedelmi célú űrutazás fejlődését. Az elnök 6 milliárd dollárt kért erre a célra a szenátustól, amit öt év alatt kapott volna meg a NASA, és a vele közreműködő magáncégek. A szenátus egyelőre egy három évre szóló, 1,3 milliárdos számlát írt alá.
A Boeing eddig 18 milliós támogatást kapott a CST-100 kifejlesztésére, és bár a további külső finanszírozás sorsa egyelőre kérdéses, a cég eltökélt abban, hogy elkészüljön az űrjármű. "Ha kevesebb támogatást kapunk, az legfeljebb lelassítja a projektet" - mondta a Houston and Texas Newsnak cég alelnöke, John Elbon.
Azzal, hogy egyre több cég száll be az űrturizmusba, várhatóan a jelenleg még csillagászati árak is mérséklődni fognak. A NASA jelenleg asztronautánként 50 millió dollárt fizet az orosz űrhivatalnak a Szojuz űrhajó használatáért. A turistáknak kicsit kevesebbe kerül egy út, a legutóbbi civil űrhajósnak, a kanadai Guy Lalibertének 40 millió dollárjába került.