Az űrsikló közép-európai idő szerint 17:57-kor landolt, miután harminckilencedik és egyben utolsó küldetését teljesítette.
A Discoveryt hat űrhajóssal a fedélzetén február 24-én indították el a Nemzetközi Űrállomásra. Rakterében a Leonardo tároló modult, az első emberszerű robotot, a Robonaut 2-t, valamint tudományos kutatóeszközöket és pótalkatrészeket szállított a Föld körül átlagosan 350 kilométeres magasságban keringő űrbázisra.
Küldetését két ízben egy-egy nappal meghosszabbították, hogy több idő jusson a Leonardo modul berendezésére, és az űrállomás amerikai részében az életfenntartó rendszerek karbantartására.
A Leonardo sokfunkciós modul, amely több tonna áru - élelmiszer, különféle felszerelések és hulladék - tárolására szolgál. A Discovery legénységének két tagja kétszer szállt ki a nyílt világűrbe, hogy külső űrszerelési munkákat végezzen.
A Discovery összesen 352 napot töltött Föld körüli pályán, ezalatt 5628-szor kerülte meg a bolygónkat. Ez az űrsikló szállította a legtöbb asztronautát, összesen 246-ot.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a tervek szerint idén végleg nyugállományba küldi az űrsiklóflottát. Az Endeavour várhatóan április 19-én indul utolsó útjára. Parancsnoka Mark Kelly, az év elején Tucsonban fejbe lőtt Gabrielle Giffords képviselőnő férje lesz. Az Atlantist valamikor a nyár folyamán fogják utoljára elindítani a világűrbe.
Az 1981-ben kezdett űrrepülőgép-program lezárása után amerikai űrhajósok is - egy ideig - csak az orosz Szojuz űrhajókkal juthatnak majd el a Nemzetközi Űrállomásra.