Szilárda
0 °C
6 °C

A Földre zuhant a Rosat műhold

2011.10.23. 08:17 Módosítva: 2011-10-23 08:27:46

A német űrkutatási hivatal, a DLR tájékoztatása szerint hajnali 3:45 és 4:15 között a Föld légkörébe lépett a Rosat műhold. Hogy a darabjai mikor értek földet, a hivatal még nem tudta közölni. A space.com német űrkutatási szakembereket idézve korábban azt írta, hogy Európa, Afrika és Ausztrália biztonságban van, viszont nem kizárt, hogy a műhold darabjai Amerikára fognak potyogni. A Spaceflight 101 szakportálon közölt kalkuláció szerint a műhold valahol Délkelet-Ázsia fölött lépett a légkörbe, egy másik becslés pedig az Indiai-óceánba várta a törmeléket. A DLR még nem közölt hivatalos adatokat az űrszemét sorsáról.

A becsapódás egyik lehetséges helye
A becsapódás egyik lehetséges helye

A hét elején úgy becsülték, 1:2000 az esély arra, hogy sérülést okozzanak vasárnap a német-angol-amerikai közreműködéssel 1990-ben fellőtt, 2,7 tonnás műhold darabjai. Ez valamivel nagyobb valószínűséget jelent, mint alig egy hónapja az UARS műhold esetében, ott a kutatók előzetesen 1:3200-as valószínűségről beszéltek.

A Rosat műhold (kép: dlr.de)
A Rosat műhold (kép: dlr.de)

A 6,5 tonnas UARS volt a legnagyobb, a Földre kontrollálatlanul visszazuhanó műhold 1979 óta. Az, hogy most mégis veszélyesebb volt a helyzet, annak köszönhető, hogy a Rosat több alkatrésze komolyabb hővédelmet kapott, és ezek valamint a kerámiából készült részek nagyobb eséllyel maradnak meg egyben. Az előzetes várakozások szerint a Rosat 30 darabra esett szét a légkörbe csapódva, majd ezek kisebb részekre váltak szét, de összesen akár 1,9 tonna űrszemét földet érésével is számoltak, amelyek közül a legnagyobb darab 400 kiló felett lehet.

A Jules Verne nevű űrjármű 2009-es visszatérését közelről figyelte a NASA - ehhez hasonló tüzijátékot produkálhatott az UARS és a ROSAT is (Fotó: NASA / ESA / Jesse Carpenter / Bill Moede)
A Jules Verne nevű űrjármű 2009-es visszatérését közelről figyelte a NASA - ehhez hasonló tüzijátékot produkálhatott az UARS és a ROSAT is (Fotó: NASA / ESA / Jesse Carpenter / Bill Moede)

A Rosat orbitális pályája az 53. északi és az 53. déli szélességi fok között volt. (Magyarország az északi szélesség 47. fokán van.) Az előrejelzések szerint 80 kilométeres körzetben szóródhattak szét darabjai.

A Rosatot 1990 júniusában lőtték fel, teljes neve Roentgen Satellite, egyik feladata az űrből érkező röntgensugarak vizsgálata volt. 1998-ban meghibásodott, és azóta nem is tudták megjavítani, így több mint tíz éve feladat nélkül egyszerűen csak keringett a Föld körül, míg európai idő szerint ma éjjel be nem lépett újra a légkörbe.

A műhold pontos becsapódási helyéről egyelőre nincs hivatalos bejelentés – a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy valamelyik óceánba estek a megmaradt darabok. Pár hete az UARS is a Csendes-óceánba érkezett.