Vilhelmina
5 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Megtalálták a legfiatalabb szupernóvát

2011.11.28. 17:12

Felrobbanása után mindössze 14 nappal kapta lencsevégre a legfiatalabb szupernóvát egy nemzetközi kutatócsoport. A jelenség a Földtől körülbelül 23 millió fényévnyire, az Örvény-galaxisban játszódott le. Spanyolországban, Svédországban, Németországban és Finnországban üzemelő teleszkópok segítségével végezték a megfigyeléseket, az adatokat pedig Hollandiában működő szuperszámítógép segítségével dolgozták fel - olvasható a Valenciai Egyetem honlapján.

A szupernóva egy, a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, amely során a haláltusáját vívó égitest fényessége néhány hónapon keresztül egy átlagos galaxiséval vetekszik. A szupernóva-robbanás során a csillag ledobja a külső rétegét, amely a környezetét hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telíti.

A galaxis és az SN2001dh szupernova. Kép: Rod Pommier 2011, Pommier Observatory, Portland, OR, USA valamint I. Martí-Vidal és kollégái.
A galaxis és az SN2001dh szupernova. Kép: Rod Pommier 2011, Pommier Observatory, Portland, OR, USA valamint I. Martí-Vidal és kollégái.
Fotó: Astronomy & Astrophysics

A csillagászok az úgynevezett VLBI (Very Long Baseline Interferometry) módszert alkalmazták. Ez egy rádiócsillagászati megfigyelési technika, amelynek lényege, hogy egy időben azonos égi rádióforrást több, egymástól távoli rádióteleszkóppal vizsgálnak. A jeleket mágneslemezekre rögzítik, az adathordozókat összegyűjtik, és egy központi helyen, a korrelátorban visszajátsszák. A speciális számítógép segítségével áll elő utólag az interferencia. A módszer előnye, hogy a képalkotás szögfelbontását nem az antennák mérete, hanem a köztük levő távolság (az úgynevezett bázisvonal hossza) határozza meg, ez a Földön akár több ezer kilométer is lehet.

A szupernóva "térképe"
A szupernóva "térképe"
Fotó: Astronomy & Astrophysics

Az SN 2011dh katalógusjelű szupernóvát a csillag felrobbanása után mindössze 14 nappal észlelték (persze ez a 14 napos állapot 23 millió éve történt, csak az akkori jelenség fénye mostanra ért el hozzánk). A kutatóknak olyan felvételeket sikerült készíteniük, amelyek százszor részletesebbek, mint a Hubble-teleszkóp által készített képek. „A felvételek segítségével megállapítható, hogy milyen sebességgel terjed a robbanáskor keletkezett lökéshullám" – hangsúlyozta Ivan Marti, a tanulmány első szerzője, a bonni Max Planck Csillagászati Intézet kutatója.

Az SN 2011dh a harmadik szupernóva, amely az elmúlt 17 évben az Örvény-galaxisban felrobbant. Ez eléggé gyakorinak számít: az átlag negyvenévenre egy szupernóva-robbanás, galaxisonként. A felfedezésről az Astronomy and Astrophysics című szaklapban jelenik meg részletes tanulmány.