Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Február 9-én indul az első magyar műhold

2012.01.31. 15:38
Magyarország első műholdja, a Masat–1 több, hasonló, úgynevezett pikoműholddal közösen részt vehet az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétájának első küldetésében. Az új típusú rakéta az egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontjából startol február 9-én.

A műholdat előreláthatólag magyar idő szerint 11 és 13 óra között indítják útnak. A kilővést az ESA élőben közvetíti. Az indítás után hetven perccel már földkörüli pályára állnak a hordozórakétán található műholdak. A sikeres pályára állás után körülbelül öt órával a Masat–1 Magyarország fölé ér. Ekkor már a műhold weboldalán is követhető lesz az aktuális pozíciója.

A Földről távirányítható

Az első magyar műhold, a BME-n épített Masat–1 – amelynek neve a magyar és a satellite szavak összetételéből származik – egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit, de az építés alapjául szolgáló szabvány miatt Cubesatnak is nevezik. Ez a szabvány meghatározza a befoglaló méreteit és tömegét (10 * 10 * 10 centiméteres kocka, ami legfeljebb egy kilogramm).

A Masat–1 gyűjti majd a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a szintén a BME-s csapat által kialakított földi vevőállomásra továbbít, későbbi feldolgozásra. A földi állomás központi vezérlőjének a Mérnöktovábbképző Intézet ad otthont, míg az antennarendszer a BME E épületének tetején kapott helyet.

A műhold fő rendszerelemei között találunk egy tápegységet, ami a Masat–1 napelemeit köti össze az akkumulátorával, egy kommunikációs egységet, ami adatokat sugároz le a Földre, egy giroszkópot, néhány mérőberendezést és egy miniatűr fedélzeti számítógépet. A szerkezet elsősorban saját jellemzőit fogja mérni: a sebességet, a gyorsulást, a hőmérsékletet, a napelemek és a giroszkóp állapotát.  A műhold fedélzetén utazik egy fél-aktív mágneses stabilizáló rendszer is, amellyel a Földről, távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni. Ez utóbbival a Masat–1 kiemelkedik a többi Cubesat-műhold közül.

Akár 6 évig is működhet

A Masat–1 a tervek szerint három hétig fog működni, miközben a Föld körül 635 kilométeres távolságban kering. Valószínűleg azonban ennél sokkal tovább, akár 5-6 évig is működésképes lehet, mielőtt űrszemétté válna. Körülbelül húsz év múlva fog annyira lelassulni, hogy a légkörbe csapódva elégjen. A következő verzió már intelligensebb lesz, annak lesz egy önmegsemmisítő funkciója, ami a légkörbe irányítja az eszközt, ha már nincs rá szükség.

A Masat rádióamatőrök által használható frekvencián sugároz majd.  A Nemzeti Hírközlési Hatóság már 2009 novemberében megadta az engedélyt a HA5MASAT kódú hívójel használatára, a műhold a 437,345 megahertzes frekvencián fog sugározni, minden további ezzel kapcsolatos információ megtalálható a projekt weboldalán.

Irány az ESA

Bár a magyar műhold kicsi, nem volt olcsó mulatság az építése. Az anyagköltség 30-40 millió forint között mozog, mert megbízható, az űrbeli állapotokra kvalifikált anyagokkal kell dolgozni, és ezek nagyon drágák, akár napelemekről, akár szenzorokról van szó. A pénz szponzorok adták össze, sok cégnek ez nagyon jól megtérülő befektetés, hiszen egy jól képzett szakemberekből állló csapatot kapnak végeredményül.

Az egyedülálló kutatási projekt mellett Masat másik nagy értéke a presztízse. Magyarország jelenleg csak megfigyelő az ESA-ban, és ahhoz, hogy teljes jogú tagok lehessünk, éppen olyan referenciákra van szükség, mint egy sikeres diákműhold.