Lassabban forog a Vénusz

2012.02.22. 11:48

Az Európai Űrügynökség Venus Express űrszondájának legfrissebb mérései alapján valószínűsíthető, hogy belső bolygószomszédunk valamivel lassabban forog, mint azt eddig gondoltuk. Az ESA szakemberei az űrszonda látható és infravörös tartományban működő spektrométere, a VIRTIS nevű műszer segítségével vizsgálták a bolygó felszínét, amikor észrevették, hogy a felszíni alakzatok nem pontosan ott vannak, ahol az általánosan elfogadott forgási sebesség alapján lenniük kellene.

A Magellan szonda felvételei
A Magellan szonda felvételei
Fotó: NASA/JPL/Magellan/P. Ford/ESA/Venus Express/P. Drossart/G. Piccioni]

Ez felveti a NASA Magellan szondája által az 1990-es évek elején mért adatok pontatlanságát, hiszen a Vénusz felszínének jellegzetes formái akár 20 km-rel is távolabb estek a várt pozíciókhoz képest. Az újabb adatok segítségével a kutatók tovább vizsgálhatják majd a bolygó felépítését abból a szempontból, hogy a magja folyékony-e vagy sem.

Amennyiben a Vénusz szilárd maggal rendelkezik, akkor a sűrűsége a középpont felé növekszik. Ebben az esetben a bolygó forgására kisebb hatással lesznek a külső erők, mint például a nagysebességű atmoszférikus szélrendszerek. Ez a jelenség a Földön is megfigyelhető, itt a szelek és az árapály okozzák ezt a hatást: szezonálisan akár egy milliszekundummal is megváltoztathatják a Föld tengelyforgási idejét.

A múlt század 80-as és 90-es éveiben a Venyera és Magellan űrszondák radarképeket készítettek a Vénusz felszínéről, felfedve annak alakzatait. Ez volt az első alkalom, hogy átláttunk a planéta vastag, sűrű és mérgező gázfelhőin. A Magellan négy éves küldetése alatt folyamatosan figyelte a felszíni alakzatok mozgását, ami alapján a kutatók kiszámolták egy vénuszi nap hosszát, ez 243,0185 földi napnak adódott. Ezzel szemben a Venus Express által 16 évvel később végzett megfigyelésekben fellépő eltérések alapján a bolygón egy nap 6,5 perccel hosszabb, mint amit a Magellan mért. Ez megerősíti a legutóbbi, Földről készült radarképek eredményeit is, az eltérés azokon is kivehető volt.

A Venus Exress szonda 2006. óta gyűjt adatokat szomszédunkról
A Venus Exress szonda 2006. óta gyűjt adatokat szomszédunkról

„Amikor láttam, hogy a két térkép nem egyezik meg, azt hittem, hogy hiba csúszott a számításokba, ugyanis a Magellan nagyon pontos méréseket végzett. Azonban alaposabb vizsgálódás után sem találtam ilyet, minden hibaforrást kizártunk" - mondta a kutatás vezetője, Nils Müller (DLR German Aerospace Centre). Több csillagász, köztük Özgür Karatekin (Royal Observatory of Belgium) is megvizsgálta annak lehetőségét, hogy a vénuszi nap hosszában rövid periódusú véletlenszerű változások léphetnek fel, de azt találták, hogy ezek hosszabb időskálán kiátlagolódnak.

A legújabb légkörmodellek alapján a Vénusz időjárási ciklusai akár évtizedekig is eltarthatnak, ami viszont okozhat hosszú periódusú változásokat a tengelyforgásban. Emellett még más hatások is szerepet játszhatnak, például a Vénusz és a Föld közötti impulzusnyomaték-csere, amikor a két bolygó viszonylag közel van egymáshoz. „A Vénusz forgási idejének pontosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőbeni küldetések leszálló egységeinek megfelelő célterületeket találjunk" - tette hozzá Hakan Svedhem (ESA).



  • Hírek
  • Hírek