Vége a NASA Mars-programjának?

2012.03.01. 15:31

Nem fér bele a NASA költségvetésébe, hogy a következő Mars-missziókon leszálljanak a bolygó felszínére és mintákat gyűjtsenek. Erről a napokban heves vita tört ki az amerikai űrhivatal, a NASA vezető tudósai között. Nemcsak a költségvetésről nem tudtak megegyezni, hanem arról sem, hogy mennyire élvezhet elsőbbséget a szomszédós bolygó kutatása – írja a Welt.

Az Obama-kormányzat februárban úgy megnyirbálta a NASA költségvetését, hogy az űrhivatalnak két, ember nélküli Mars-küldetést le kellett mondania, amelyeket az Európai Űrügynökséggel (ESA) közösen 2016-ra és 2018-ra terveztek. A tudósoknak most egy olcsóbb küldetést kell kidolgozniuk 2018-ra.

3-Spirit-Rover-MER-A-3000x2250

Ha sikerül is 2018-ig kihasználni a küldetésre a kedvező időablakot (legaközelebb 2033-ban lesz olyan közel a Mars a Földhöz, mint a következő hat évben), sem egy Mars-járó küldése, sem felszíni mintavétel nem jöhet szóba. „Ez gyakorlatilag a Mars-program végét jelenti” – fogalmazott Phil Christensen, az Arizonai Állami Egyetem kutatója.

Sikeres elődök

A kezdeti sikertelen próbálkozások után 1976-ban az amerikai Viking űrszondapáros ért sikerrel talajt a Marson. Küldetésük – mint a marsi expedíciók esetében általában – annak kiderítése volt, hogy van-e élet a szomszédunkban, vagy volt-e valaha.

Az űrszondák éveken keresztül vizsgálták a felszíni viszonyokat, és, habár sikerült látványos képeket készíteniük a vörös bolygó felszínéről, homokos és sziklás sivatagjairól, sem életnyomokat, sem szerves anyagok meglétét nem tudták kimutatni. A NASA átmenetileg elvesztette érdeklődését a Mars iránt.

marsis artist impression
Fotó: C. Carreau /

2004-ben aztán az űrhivatal két golfkocsi nagyságú Mars-járót küldött a bolygó felszínére. A Spirit két évvel ezelőtt elakadt, majd a téli hideg miatt, fűtés híján valószínűleg megrongálódott és nem tudott kommunikálni az irányítókkal. Több mint egyévi hallgatás után 2011 májusában utoljára próbálták felvenni vele a kapcsoaltot. Ikerpárja, az Opportunity még most is sikeresen vizsgálja a marsi kőzeteket.

Jelenleg úton van a Mars felé a Curiosity szonda, ami akkora, mint egy kisbusz, és ha augusztusban a bonyolut landolást túléli, akkor méretéből adódóan nagy számban gyűjtheti a mintákat. Viszont a Curiosity nem tudja a marsi mintákat hazahozni a Földre, ez egy következő lépés lenne a Mars-kutatásban.

Nincsenek már milliárdok

Steve Squyres, a Cornell Egyetem professzora szerint, ha a NASA nem hoz további mintákat a Marsról, akkor megszüntethetik a programot és koncentrálhatnak más célokra, például a Jupiter negyedik legnagyobb holdjának, az Európénak a tanulmányozására. Azt gyanítják ugyanis, hogy a holdon az akár mínusz 150 fokos hőmérséklet ellenére nagyobb mélységekben találhatnak folyóvizet, az élet előfeltételét. Jim Green, a Nasa planetológusa Squyres szavait erősítette meg: „Válaszút előtt állunk.”

A Stanford professzora és a NASA Mars-programjának egykori vezetője, Scott Hubbars kutatótársaival együtt zavartan és döbbenten fogadták a bolygókutatási program korlátozását. A korlátozás szerint a 2018-as misszió költségvetését 700 millió dollárban kellene maximalizálni, ami nem teszi lehetővé a leszállást a Marsra. Összehasonlításképpen, a jelenlegi Curiosity-küldetés körülbelül 2,5 milliárd dollárba került.



  • Hírek
  • Hírek