Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Zelma, Rajmund
-7 °C
1 °C

Már majdnem látjuk az első csillagokat

2012.06.22. 10:50

Új módszert dolgozott ki egy nemzetközi kutatócsoport a világegyetem legelső csillagainak megfigyelésére, az eljárásról a Nature legújabb számában jelent meg tanulmány.

Az elmélet szerint a világegyetem 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás nyomán született. Az első csillagok körülbelül százmillió évvel később alakultak ki, amikor a gravitáció összehúzó hatására az összesűrűsödő gázfelhőkben beindult a nukleáris fúzió. E csillagok maradványait azonban nagyon nehéz felfedezni, vagy bármit is megtudni a korai napok természetéről, hiszen halovány fényűket elhomályosítják a sokkal közelebb lévő objektumok – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

A korai csillagkeletkezés körülményei azonban elvezethetik a tudósokat az ősi napok által alkotott kozmikus hálózatok megismeréséhez, így hamarosan képesek lesznek őket észlelni. Az első csillagok esetében a gázokat nem csupán a gravitáció rántotta össze, a folyamatra kihatott a sötét anyag tömegvonzása is.

A közelmúltban fedezték fel, hogy a korai univerzumban a sötét anyag és a közönséges anyag (a gázok) különböző sebességgel haladtak. Az elmúlt két év során a nemzetközi kutatócsoport Rennan Barkanának, a Tel-Avivi Egyetem professzorának irányításával analitikai modellek és komputeres szimulációk segítségével tanulmányozta a sebességkülönbségnek a csillagok keletkezésére gyakorolt hatását.

„A közönséges anyag időnként a sötét anyag számára túl gyorsan haladt, elszökött gravitációs hatásától, ahogy a rakéták bizonyos sebességgel elszakadhatnak a Föld tömegvonzásától. Emiatt kevésbé csomósodtak a gázok, kevesebb volt a csillagkeltető, mint korábban hittük" – hangsúlyozta Rennan Barkana.

A kutatócsoport végül megalkotta a korai csillagok eloszlásának első 3D térképét. E térbeli elrendezésnek ismeretében a rádiócsillagászat megfigyelheti az olyan korai napokat, amelyek a világegyetem keletkezése után 180 millió évvel születtek. Bár a jelenlegi rádióteleszkópok nem elég erősek a korai csillagok megfigyeléséhez, az Ausztráliában épülő Murchison WideField Array rádióteleszkóp már képes lesz észlelésükre.



  • Vennék
  • Hírek