Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Cukrot találtak egy fiatal csillag körül

2012.09.11. 17:05

Az ESO ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerével cukormolekulákat észleltek egy fiatal kettőscsillag, az IRAS 16293-2422 körül. Ez az első alkalom, hogy egy kialakuló bolygórendszerben azonosították az élet egyik fontos alkotóelemét.

A ρ Ophiuchi csillagkeletkezési terület a NASA WISE (Wide-field Infrared Explorer) műholdjának felvételén. Az IRAS 16293-2422 a vörös objektum a kis fehér négyzet közepén. A körben a detektált cukormolekula modelljei láthatók. A WISE-felvételen a kék és a cián a 3,4 és 4,6 mikronos infravörös sugárzást kódolják, ami főleg a csillagoktól származik. A zöld és vörös színek által kódolt 12 és 22 mikronos sugárzás forrása főként a por.
A ρ Ophiuchi csillagkeletkezési terület a NASA WISE (Wide-field Infrared Explorer) műholdjának felvételén. Az IRAS 16293-2422 a vörös objektum a kis fehér négyzet közepén. A körben a detektált cukormolekula modelljei láthatók. A WISE-felvételen a kék és a cián a 3,4 és 4,6 mikronos infravörös sugárzást kódolják, ami főleg a csillagoktól származik. A zöld és vörös színek által kódolt 12 és 22 mikronos sugárzás forrása főként a por.
Fotó: Csillagaszat.hu / ALMA (ESO/NAOJ/NRAO)/L. Calçada (ESO) & NASA/JPL-Caltech/WISE Team

Glikolaldehid (C2H4O2) molekulát, vagyis egyszerű cukrot észleltek, amit már korábban is kimutattak a csillagközi térben, a galaktikus centrum irányában lévő Sgr B2 jelű ködben és a G31.41+0.31 jelű molekulafelhő magjában. Arra azonban még nem volt példa, hogy egy Naphoz hasonló csillag körül mutassák ki, körülbelül az Uránusz távolságának megfelelő pozícióban.

Az észleléseket az antennarendszer egy részével végezték az ellenőrzési szakaszban (Science Verification Phase) 2011-ben, hogy demonstrálják, az ALMA hozza azokat a paramétereket, melyeket a tervezés során célul tűztek ki. A megfigyelést technikai szempontból megnehezítette, hogy a használt hullámhossz az ALMA érzékenységi tartományának rövidhullámú széléhez esik közel. A Jes Jørgensen (Niels Bohr Institute) által vezetett kutatócsoport felfedezése azt jelzi, hogy az élet kialakulásához szükséges kémiai összetevők közül néhány - például a Földön az RNS alkotórészeként is funkcionáló glikolaldehid - a bolygók kialakulásának időszakában is jelen lehet a rendszerekben.

Az IRAS 16293-2422 környezete egyéb komplex szerves molekulákat is tartalmaz, többek között etilén-glikolt és etanolt. Cécile Favre (Aarhus University), a kutatócsoport egyik tagja szerint különösen érdekes, hogy a cukormolekulák a kettős egyik csillaga felé mozognak, azaz nemcsak jó helyen vannak ahhoz, hogy később egy bolygóra kerüljenek, hanem jó irányban is haladnak.

Megismerhetjük az élet kialakulását

Azok a gáz- és porködök, amelyekből a csillagok születnek, nagyon hidegek, hőmérsékletük alig 10 kelvinnel haladja meg az abszolút nulla fokot. Ilyen körülmények között a legtöbb gáz a porrészecskék felületére fagy ki, ahol ezekből az alapanyagokból komplex szerves molekulák jöhetnek létre. De amint a csillag teljesen kialakul, és elkezd sugározni, a szülőköd centrális részeit szobahőmérséklet közelébe melegíti. Ezért a szerves molekulák elpárolognak a porrészecskék felszínéről, és jellegzetes rádiósugárzást bocsátanak ki, amely alapján az ALMA-hoz hasonló antennarendszerekkel detektálhatók, és az eloszlásuk is feltérképezhető.

Az IRAS 16293-2422 különösen alkalmas a fiatal csillagok körüli molekulák, illetve a formálódó bolygórendszerek tanulmányozására, mivel mindössze 400 fényéves távolságával közelinek számít. Jørgensen szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy a molekulák milyen komplexitást érhetnek el, mielőtt egy új bolygó részévé válnak. A válasz némi támpontot nyújthat arra nézve, hogy más rendszerekben hogyan alakulhat ki az élet.