További Űrkutatás cikkek
A Florida felé közelgő Ernesto hurrikán miatt vasárnapról keddre halasztotta az amerikai űrhivatal az Atlantis űrsikló augusztus 27-re tervezett indulását, de egyáltalán nem biztos, hogy két nappal a tervezett start után elhagyhatja a Földet az űrsikló. Az floridai Kennedy űrközpontban most látszólagos fejetlenség uralkodik: a NASA egyszerre igyekszik felkészíteni az Atlantist a felszállásra és a hangárba való visszatérésre. Hogy végül hogyan dönt az űrhivatal, az egyedül az időjárástól, pontosabban az Ernesto kényétől-kedvétől függ.
Nagy szélben nincs start
A hétfői előrejelzések szerint elképzelhető, hogy az amerikai kontinens partvidéke felé tartó, trópusi viharként induló hurrikán eléri Cape Canaveralt, és amíg el nem vonul, szó sem lehet az Atlantis startjáról. Az indulást vasárnap azért kellett elhalasztani, mert villám csapott a 39B indítóállásba, ahol az Atlantis több mint egy hete várt a startra. Bár a villám nem okozott kárt, a viharos időjárás miatt továbbra is kétséges a start időpontja.
Ez a monstrum viszi vissza az Atlantist a kilövőállásról a hangárba. Forrás: NASA
A NASA szerint az Atlantis nem hogy nem indulhat el, de még a kilövőálláson sem lehet, ha az űrközpontban és környékén a szél sebessége meghaladja a 79 mérföldet óránként (127 km/h), a hangárba való visszaszállítást viszont még ennél jóval enyhébb szél is ellehetetlenítheti. Ha a mérnökök úgy döntenek, hogy visszaviszik a siklót a hangárba, óránként 46 mérföldnél (74 km/h) nem lehet erősebb a szél. Ennek az állapotnak ráadásul hat órán át fent kell maradnia, ugyanis ennyi ideig tart, míg az Atlantis megteszi a visszafelé vezető utat. A haladást lassítja az a 17,5 tonnányi felszerelés, amellyel már megpakolták az űrsiklót.
Orosz-amerikai versenyfutás
Szojuz-kapszula földet érés után
Forrás: nowscape.com
Mivel az Atlantis küldetését eredetileg 12 naposra tervezték, a legkésőbbi, 6-i indítás azt jelentené, hogy vagy az űrsikló, vagy az orosz Szojuz nem dokkolhat a nemzetközi űrállomáson, így vagy a hat amerikai asztronauta nem tudja előírásszerűen végrehajtani a küldetést, vagy Ansari nem kapja meg azt az élményt, amiért húszmillió dollárt (kb. négymilliárd forintot) fizetett az utat szervező Space Adventuresnek.
Az oroszok nem szívesen halasztják el a startot, mert a későbbi indulás azt jelentené, hogy a visszatérő kapszula sötétben érne földet valahol a kazah sztyeppén, ez pedig messze van az optimálistól. Naplemente után jóval nehezebb megtalálni a visszatérő egységet, mint világosban, és a leszálláskor kisebb stresszen áteső űrhajósoknak sem mindegy, mennyit kell a földet érés után várakozással tölteniük.