Sötét pólusok
Már évtizedek óta él a feltételezés, hogy a Hold pólusain jég gyülemlett fel, mely becsapódó üstökösökből származhat. A sarki kráterekben, ahová sosem süt a nap, akár több milliárd éves jég is lehet.
Az elméletet a Lunar Prospector űrszonda 1998-as küldetése végül igazolta. A szonda ugyan csak hidrogén jelenlétére talált bizonyítékokat, de a legtöbb tudós ebből arra következtetett, hogy némi vízjég is lehet a pólusoknál. Akad néhány kutató, aki ezzel nem ért egyet, van olyan elmélet is, mely szerint a hidrogént a napszél sodorta oda, és nem vízben kötött formában van jelen.
Kifinomult műszerek
"A Polar Night (Sarki Éj) nagy pontosságú távoli méréseket végezne a pólusokon található hidrogén eloszlásával és hőmérsékletével kapcsolatban, majd három becsapódó szondával közvetlenül is mintákat venne a sarki jégből" - magyarázta a BBC-nek Paul Lucey, a hawaii egyetem munkatársa. "A szondák olyanok, mint a bunkerromboló bombák, de robbanóanyag helyett kifinomult műszereket szállítanak majd" - tette hozzá.
Lucey szerint a sarki jég akár a Naprendszer elmúlt kétmilliárd évének történetét is "feljegyezhette", az Antarktisz jegéhez hasonlóan, ahonnan a kutatók már számos meteoritot kiemeltek.
Támogatásra hajtanak
A kísérletben a hawaii egyetem, az amerikai tengerészeti kutatólaboratórium, a utahi egyetem, a Los Alamos-i és a Sandia kutatóközpontok, valamint a NASA lökhajtáskutató intézete vesz részt.
A tudósok remélik, hogy a küldetést támogatni fogja a NASA Discovery programja. Ennek a programnak része volt a Lunar Prospector útja is, jelenleg két küldetés van folyamatban: a Genesis a napszélből hoz mintákat, a Stardust pedig a csillagközi térből és az üstökösök csóvájából gyűjt porszemeket. A Discovery program új jelentkezői közül ez év végén, jövő év elején választja ki a NASA a támogatásra érdemeseket, ha a Sarki Éj ilyennek bizonyul, 2007-ben kerülhet sor az első becsapódásokra.