Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakemberei bíznak abban, hogy 24 órán belül sikerül megoldani a keletkezett problémát, ami a szonda hajtóműve egyes elemeinek lehűlésével lehet összefüggésben.
A kutatószonda a tervek szerint július 4-én éri el úti célját, az akkor a Földtől 132 millió kilométerre lévő Tempel 1 üstököst. Két egysége a megérkezés után elválik egymástól. Egyikük, az Impactor nagy sebesességgel becsapódik az üstökösmag felszínébe, ami robbanást és nagy mennyiségű anyag kiválását idézi majd elő.
Százméteres kráter
A szonda rézborítású lövedékének átmérője egy méter, súlya 372 kilogramm. Ha egy ekkora test a tervezett 36 700 kilométeres óránkénti sebességgel az üstökösbe csapódik, az nagyjából száz méter átmérőjű krátert üt majd az égitest felszínén, bár ezt még nem lehet előre biztosan tudni. Mindenesetre legalább egy háznyi lyukat váj a lövedék az égitestbe, mások szerint a kráter kiterjedése akkora lesz, mint egy focipálya, mélysége eléri a tizennégy emeletet.
A felszálló kőzettel és porral aztán találkozik a távolból figyelő szonda, majd elemzi azt, az információkat pedig fényképekkel kiegészítve továbbítja a Földre. Azért fontos a Deep Impact útja, mert végre közvetlenül megfigyelhetjük egy üstökös kémiai összetételét. Az elképzelések szerint az üstökösök magja a Naprendszer kialakulásának koráról szolgáltat információkat.
Ott lesz a szondán a legnagyobb teleszkóp, melyet valaha kilőttek a világűrbe (a Föld körül keringőket nem számítva), másrészt az eseményt követi majd a Spitzer, Chandra és Hubble teleszkóp is.