Bár az űrsiklók az elmúlt huszonnégy évben - létük kezdete óta - több ezer apró űrszeméttel ütköztek össze, a NASA soha többé nem kezeli hanyagul ezeket a lehetséges veszélyforrásokat. A vezetőség csütörtökön úgy döntött, hogy a Discovery leghamarabb júliusban szállhat fel.
Jégre tették
Múlt héten a program irányítói azt nyilatkozták a sajtónak, hogy a mérnökeik százhetven potenciális veszélyforrást találtak és néhány kivételével megszüntették azokat, de a vezetőség aggodalmát ez nem oszlatta el. Az egyik legnagyobb gondot most az okozza, hogy kilövés előtt majdnem kétmilllió liter folyékony oxigénnel és folyékony hidrogénnel töltik fel a tartályt, és ezek az anyagok a forró floridai napsütés ellenére is mínusz több száz Celsius fokosak. Leginkább attól félnek a szakértők, hogy magas páratartalom miatt jég rakódik az tartályra, és a jég kilövéskor leszakad.
A NASA hivatalnokaiban a Columbia űrsikló 2003-as tragédiájának megismétlődését szeretnék elkerülni - akkor az üzemanyagtankról egy kis szigetelés leszakadt a fellövéskor, és még a jégnél sokkal könnyebb szivacs is lyukat tudott ütni az űrhajó szárnyán. Tizenhat nappal később, a leszálláskor darabokra szakadt szét a Columbia. A katasztrófában hét űrhajós halt meg.
Másik szál
A NASA dönthetne úgy is, hogy az új fejlesztésű tartályát használja, amelyben a mérnökök elektronikus fűtőszálakra cserélték le a szigetelőanyagot, de az eredeti terveik szerint ezt a tartályt csak későbbi küldetéseken vetik be.