Auguszta
-3 °C
2 °C

Discovery: folyik a visszaszámlálás

2005.07.26. 12:52
Az űrsikló legénysége két hete már az ülésekbe kötve várta az űrsikló rajtját, de a kilövést egy hibás üzemanyagjelző miatt bizonytalan ideig elhalasztotta a NASA. A hibát mostanra elhárították, a tankokat feltöltötték, az ajtók zárva, a legénység beszíjazva. A meteorológusok szerint nyolcvan százalék az esély arra, hogy délután fél ötkor elstartol a Discovery.
#alt#
Nogucsi Szoicsi már beöltözött

A NASA webszájtjára kitett órán vidáman morzsolódnak a másodpercek: a tervek szerint kedden, magyar idő szerint pontosan 4 óra 39 perckor útnak indítják a Discoveryt. Ha végre összejön, ez lesz az első űrsikló, amely a Columbia 2003-as katasztrófája óta elhagyja a Földet. A kilövést a helyszínen, a floridai Kennedy űrközpontban készül megtekinteni maga a First Lady, Laura Bush, és az elnök öccse, a floridai kormányzó Jeb Bush.

A NASA mérnökeinek külső szakértők bevonásával a hét végére sikerült kijavítaniuk azt a hibát, amely a július 13-ára tervezett kilövés elhalasztásához vezetett. Akkor a négy üzemanyagszenzor egyike mondott csütörtököt, és mivel az űrhivatal attól tartott, hogy az észrevétlenül kiürülő tank miatt felrobbanhat a Discovery hajtóműve, két és fél órával a kilövés előtt leterelte a gépről a legénységet, és bizonytalan ideig elhalasztotta a rajtot. Mint kiderült, a hibát elektromágneses interferencia vagy földelési hiányosságok okozták. A Discoveryt részben újradrótozták, és a szenzorok most rendben működnek.

Nulláról huszonhétezerre nyolc perc alatt

Kettős időszámítás
A visszaszámlálás egyszerre két digitális órán folyik. Az egyik a pórnépnek szolgál, hogy mi is értsük: valós időben mutatja a kitűzött időpontig hátralévő perceket, és ha csúszik a kilövés időpontja, egyszerűen átállítják. A másik, a Kennedy űrközpontban használt hivatalos időmérő negyvenhárom órával a start előtt lép működésbe, és körülbelül úgy mérik vele az időt, mint egy kosármeccsen. Ennek az órának két állása van: vagy jár (counting) vagy áll (holding). A visszaszámlálás alatt elvégzett műveletek között tehát van, ami alatt ketyeg az óra - ilyen például a tankolás, ami hat órával a kilövés előtt kezdődik (T-6 hours and counting), és körülbelül három óráig tart. Más, előre eltervezett, de pontosan nem kiszámítható időtartamú akciók alatt az óra áll - a kilövés előtt huszonhét órával például elzavarják a kilövőállásról a személyzet azon tagjait, akiknek nincs ott semmi keresnivalójuk (T-27 hours and holding). A legutolsó beépített szünetre kilenc perccel a felszállás előtt (T-9 minutes and holding) kerül sor. Ekkor a kilövésért felelős igazgató, a küldetés irányítója és a tesztelést vezető mérnök bekérik saját csoportjaik véleményét, hogy annak alapján eldöntsék, elindítják vagy a Földön hagyják az űrsiklót (go - no go).
Kevesebb mint négy órával a rajt előtt a legénység tagjai, köztük Eileen Collins parancsnok és James Kelly pilóta szkafanderbe öltözve várják a startot. A kilövés után az űrsikló nyolc perc alatt 27 000 kilométeres óránkénti sebességre gyorsul majd, ami azt jelenti, hogy a jármű minden egyes percben több mint 3000 km/h-val gyorsabban halad, mint a megelőző percben. A hétfős legénység tizenkét napot tölt az űrben, és összekapcsolódik a nemzetközi űrállomással, az ISS-szel, ahol április óta várja a Discoveryt az ott tartózkodó két űrhajós, az orosz Szergej Krikaljov és az amerikai John Phillip. A küldetés elsődleges célja a biztonsági eljárások tesztelése, és a legénység tagjai többször is elhagyják majd az űrsiklót, hogy elvégezzenek bizonyos külső javításokat.

A Discovery kilövését azért is előzik meg különleges előkészületek, mert az amerikai űrhivatal az elmúlt húsz évben hat űrsiklója közül kettőt is elveszített. A Challenger 1986-ban, a Columbia 2003-ban robbant fel, és mindkét gép hét-hétfős legénysége életét vesztette. Egy újabb katasztrófa elkerülése érdekében a NASA az elmúlt két évben legalább ötven ponton módosított a Discoveryn, és újratervezte a külső üzemanyagtartályt is. Bár egy független bizottság azt találta, hogy az űrsikló egyes kritikus hiányosságait - így a hőpajzsról leváló elemek által okozott esetleges kárt - nem sikerült orvosolni, a NASA a kilövés mellett döntött; igaz, a startot biztonsági okok miatt már májusban és később júliusban is el kellett halasztani.