Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Hőlégballont küldene a Titánra az ESA

2007.10.20. 11:31
Expedícó a Jupiter és a Szaturnusz holdjaihoz, leszállás egy aszteroidán, sötét anyag, gravitációs hullámok, exobolygók. Az európai űrügynökség kiteríti a lapjait, és elárulja, mivel akar foglalkozni 2015 és 2025 között.

Napvilágot láttak az európai űrügynökség Cosmic Vision projektjének részletei, ami az ESA közép- és hosszútávú, 2015 és 2025 közötti kutatásainak irányát fogja megszabni. A terv szerint az űrhivatal 2017-ben és 2018-ban indít egy-egy közepes és nagy költségvetésű expedíciót (300, illetve 650 millió eurós büdzsével), jelenleg ezek kiválasztása zajlik. Az eredetileg több mint 50 pályázó közül mára nyolcan maradtak versenyben.

A Cosmic Vision négy nagy témában keres válaszokat a csillagászokat régóta érdeklő kérdésekre: bolygókeletkezés és az élet kialakulásának feltételei, a Naprendszer születése és fejlődése, az univerzum felépítése és életciklusai, illetve a kozmosz egyetemes törvényei. A jelöltek között két nagy irányt lehet felfedezni: az egyik a Naprendszer távoli bolygói felé irányuló expedícióké, a másik a Föld körüli pályán keringő új teleszkópok és szupertávcsövek építése.

Szaturnusz, Jupiter, aszteroidák

A Naprendszer bolygói közül mostanában a Szaturnusz és a Jupiter holdjai izgatják leginkább a tudósok fantáziáit, ezekkel foglalkozott a legtöbb pályázat. A még versenyben levő projektek közül a Laplace a Jupiter holdjait vizsgálná, különös tekintettel az Európára, aminek jégpáncélja alatt óceánokat sejtenek a csillagászok. Az Európa körül keringő három műhold arra keresné a választ, hogy vajon alkalmas-e az életre a jeges hold.

A NASA-val kooperáló Tandem projekt a Szaturnusz két holdját, a Titánt és az Enceladust venné célba, és az orbitális pályáról végzett mérések mellett a légkörbe juttatott hőlégbalonnal, és a felszínre leszálló egységekkel vizsgálná azokat. Még ennél is izgalmasabbnak hangzik a Marco Polo projekt, ami egy Föld-közeli aszteroidára küldene automata leszállóegységet, ami kőzetminták gyűjtése után visszatérne a Földre. Ezt a mutatványt eddig egyetlenegyszer sikerült végrehajtani az űrkutatás történetében, 2005-ben a japán Hayabusa szondának (a Marco Polo is a japánokkal közös expedíció lenne).

A Titánra induló hőlégballon (forrás: NASA)

Talán a legnagyobb szabású terv mind közül a Cross-Scale projekt, ami 12 járművet indítana az űrbe, hogy azok egy időben, több helyen tudjanak szimultán méréseket végezni a Föld környezetét kitöltő plazmával, vagyis töltéssel rendelkező gázrészecskékkel kapcsolatban.

Távcsövek, sötét anyag, exobolygók

A pályázók másik csoportjába a Naprendszeren kívülre tekintő projektek tartoznak. Ilyen a Dune, ami a csillagászat egyik nagy rejtélyének, a sötét anyagnak és a sötét energiának járna utána, a Plato, ami a Naprendszeren kívüli Föld-szerű bolygók kutatására specializálódik, a fekete lyukakat vizsgáló Xeus röntgentávcső, és az infravörös tartományban dolgozó Spica űrteleszkóp.

A két nyertes pályázat mellett egy harmadik projekt helye már biztosított az ESA 2015-2025 közötti eseménynaptárában: ez a Lisa (Laser Interferometer Space Antenna) program. A Lisa egy űrbe telepített obszervatórium lesz, ami a téridő torzulásait és az univerzum gravitációs hullámait vizsgálja – ha sikerül ilyesmiket észlelnie, azzal egyrészt gyakorlati bizonyítékokat állít Einstein általános relativitáselmélete mögé, másrészt az univerzum születésének, az ősrobbanásnak egyes részleteit ismerhetjük meg általa.