Lázár, Olimpia
-6 °C
-3 °C

Megfigyelték az új Föld születését

2007.10.11. 10:04
Forró kavargó porövet észlelt az amerikai Spitzer teleszkóp egy távoli csillagnál. A tudósok szerint a porból Földhöz hasonló exobolygó alakulhat ki, mert a por pont a lakhatósági zónában van.

Ritkán találnak a csillagászok élhető bolygót, mert az élet kialakulásához és tartós fennmaradásához sok feltételnek teljesülnie kell. Az egyik alapfeltétel, hogy a kőzetbolygó a lakhatósági zónában legyen, ahol a fizikai feltételek miatt a víz huzamosabb ideig folyékony halmazállapotú maradhat. Hiszen ha van víz, akkor az általunk most ismert életformák könnyen kialakulhatnak. A Föld a Nap lakhatósági zónájának közepén kering, írja a Magyar Csillagászati Egyesület híroldala.

Az amerikai Spitzer űrteleszkóp a tőlünk 424 fényévre lévő HD 113766 kettőscsillag egyik komponense körül találta meg azt a kiterjedt, forró porból álló övet, amelyből akár egy Marsnál nagyobb bolygó is kialakulhat. Maga a központi csillag a Napnál valamivel nagyobb tömegű, körülbelül tízmillió éves, tehát éppen alkalmas korban van ahhoz, hogy körülötte kőzetbolygók alakuljanak ki, állítja Carey Lisse, a Johns Hopkins egyetem munkatársa. Ha fiatalabb lenne a csillag, a korong sok gázt tartalmazna, és inkább olyan gázóriások jönnének létre körülötte, mint amilyen a Jupiter. Ha viszont öregebb lenne, akkor a rendszerben már rég kialakultak volna a kőzetbolygók.

Minden adott

A tudósok azért biztosak a HD 113766 korában, mert a porövben nincs sok vízjég, szerves anyag és karbonátok, amelyek jelenléte a nagyon fiatal, születőfélben lévő rendszerekre jellemző. Emellett a kőzet és a fémek szétválása sem történt még meg, az öv olyan mint egy szikladarabokkal teli lávafolyam, amelyben sok vasszulfid vegyület van. Mindez arra utal, hogy a kőzetbolygók még nem alakultak ki.

Fantáziarajz a HD 113766 kettős rendszeréről.
NASA/JPL-Caltech/C. Lisse (Johns Hopkins University)

Lisse ebből arra következtet, hogy minden feltétel adott egy Föld típusú bolygó kialakulásához. Jó a csillag, jó helyen van a porgyűrű és jó az összetétele. A felfedezés részletei az Astrophysical Journal című tudományos lapban jelennek majd meg.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!