A Jupiterbe csapódik a Galileo szonda

2003.03.04. 16:45
A Jupiter körül keringő Galileo szonda tudományos felügyeletét ellátó NASA munkatársak 2003. február 28-án, nyolc után befejezték munkájukat. Az óriásbolygót és holdjait kutató szonda várhatóan szeptemberben kamikaze módjára a Jupiter sűrű légkörébe veti magát.
A Galileo utolsó küldetésére szeptember 21-én kerül sor. Szándékosan lezuhan a Jupiterre, és eközben - amíg képes rá - adatokat továbbít a bolygó légkörének összetételéről.

Nosztalgiadélután

A NASA Jet Propulsion Laboratory repülésirányító központjában erre az alkalomra ismét összegyűlik majd az eredetileg 300 fős kutatócsoport néhány tucat fős magja. A Galileóról érkező adatokat és képeket, amelyeket emberi szem még nem láthatott, az összeköttetés megszakadásáig fogadják és rögzítik. A szonda végét várhatóan az jelenti, amikor szétzúzódik és elpárolog a földinél kereken 100 milliószor nagyobb nyomású légkörben.

A Galileo 1989-ben indult útjára, Föld körüli pályára az Atlantis űrsikló állította. A szonda 1995 decembere óta a Jupiter körül kering, és 12 különböző mérőműszere, spektrométere és kamerája révén hatalmas mennyiségű tudományos adatot szolgáltatott a Nap körül keringő bolygók össztömegének kétharmadát képviselő óriásbolygóról.

Többször meghosszabbítva

Vizsgálta a légkörét, mágneses terét, illetve több holdja, az Io, Európa, Ganümédesz és a Amalthea geológiai sokszínűségét. Az Európa esetében jégpáncél alatt meghúzódó tengert fedezett fel, amely nyomban elindította a találgatásokat a mikrobiológiai élet jelenlétéről.

A szonda küldetését háromszor hosszabbították meg a rengeteg felfedezésnek és a kitartóan tovább működő fedélzeti műszereknek köszönhetően. A Galileo eredeti feladata az volt, hogy kibocsásson egy 58 percen keresztül működő légköri szondát, amely a Jupiterről valaha készített első időjárás-jelentést továbbította.

Tartalék üzemmód

Idővel azonban elfogyott az üzemanyag, amely az utolsó időkig lehetővé tette a pályamódosításokat, és az antenna Föld felé irányítását. A kutatók a tank utolsó cseppjeit arra használták fel, hogy ütközési pályára irányítsák a szondát, és eközben átvitelt lehetővé tevő helyzetbe forduljon.

Február végén állították a Galileót a nem egészen hét hónapig tartó zuhanási pályára, letöltötték a fedélzeti számítógép minden adatát, és szeptember 21-ig tartalék üzemmódba kapcsolták.

"A Galileo küldetése bebizonyította, hogy sikeres csapatmunkával hogyan lehet leküzdeni a nehézségeket, és rendkívüli felfedezéseket tenni. Miközben a munkatársak szomorúan válnak meg a szondától, rendkívül büszkék vagyunk a Galileo kiemelkedő összteljesítményére" - idézte a JPL honlapja a Galileo projektet vezető Eilene Theilig szavait.



  • Tippek
  • Árfolyam