Géza
-12 °C
-4 °C

Óriási krátert fedeztek fel a Steins kisbolygó felszínén

2008.09.08. 20:10
Az Európai Űrügynökség űrszondája sikeresen megközelítette a 2867 Steins kisbolygót, amelynek felszínéről részletes felvételeket továbbított a Földre - jelentette a hírek.csillagászat.hu portál. A képeken a legfeltűnőbb alakzat egy óriási kráter, egy régi becsapódás ma megfigyelhető nyoma.

A szonda a pályaszámíŧások szerint 780 kilométerre közelítette meg a kisbolygót, ekkor egymáshoz képest 8,6 km/s sebességgel haladtak. A legkisebb megközelítési távolságot annak alapján határozták meg, hogy a szondában ne tehessenek kárt a kisbolygó körül esetleg létező meteoritikus anyagdarabok, szemcsék (por, törmelék, meteoroidok), illetve a kamerákat ne kelljen túl nagy szögsebességgel elforgatni a követéshez a két test közötti legkisebb távolság idején.

A találkozó alatt az űrszonda az előre meghatározott program szerint automatikusan végezte feladatait: mérések, felvételek készítése, fedélzeti technikai adatok rögzítése. Földi beavatkozásra a nagy távolság miatt esély sem lett volna. Az összegyűlt hatalmas mennyiségű adat Földre továbbítását a találkozási időpont után több mint egy órával kezdte meg a Rosetta. A rádiós kapcsolattartás egyébként a NASA goldstone-i nagy hatótávolságú űrkövető rádióantennáival történt.

Egy váratlan technikai probléma árnyékot vetett a közelítésre: a legkisebb távolság elérése előtt kilenc perccel az OSIRIS képfelvevő rendszer kislátószögű kamerájának mechanikai exponáló zárja nem működött, ezért a fedélzeti program biztonsági üzemmódba helyezte a műszert. Emiatt a szondának ez szeme csukva maradt a legérdekesebb pályaszakaszon, így nem készülhettek a sokak által várt 16 méteres felbontású felvételek. Szerencsére az OSIRIS nagylátószögű kamerája mindvégig rendben működött és a kisebb felbontás ellenére is sikerült az aszteroida felszínéről részletes képeket készíteni. Azt még nem tudni pontosan, hogy mi történt a NAC exponáló zárjával, de a szakemberek remélik, hogy a jövőben rendben fog működni. Hasonló hiba már előfordult korábban is ezzel a zárral, és ezért mindig óvatosan működtették a fellövés után.

A Steinsről készült képek egy kevésbé elnyúlt alakú, inkább tömzsi kúpszerű sziklatömböt mutatnak, amivel jól egyezik a Földről csillagászati teleszkópokkal végzett megfigyelésekből számított háromdimenziós alakmodell. Az aszteroida egy 4,6 km-es gömbbel jól közelíthető méretű test, ami szintén jól egyezik az előzetes földi eredményekkel.

Válogatás a Rosetta OSIRIS képfelvevő rendszerének nagylátószögű kamerájával készült képekből.

Egy kis égitest óriási becsapódási krátere úgy tűnik, nem egyedi jelenség a Naprendszerben: ezt mutatja például a Phobos marshold, illetve a 253 Mathilde, most pedig a 2867 Steins kisbolygó felszínén lévő hatalmas kráter is. Az, hogy az ilyen nagy méretű krátert létrehozó becsapódás nem törte szét a kis égitestet, a laza belső szerkezetnek köszönhető, mivel az ütközés lökéshulláma erősen csillapodik az üreges szerkezetű testben.

Egyelőre nem találtunk feltűnő méretű, illetve fényességű holdacskát a kisbolygó közelében, de a kutatás még folyik, mert nem könnyű halvány objektumokat keresni a nagy képeken. A közeljövő feladata a kisbolygó térképének összeállítása, a háromdimenziós alakmodell pontosítása, ásványi összetételének a meghatározása, valamint tömegének, tömegsűrűségének és forgási paramétereinek a kiszámítása.

A Rosetta ezek után folytatja bolygóközi útját, és a tervek szerint ismét a Föld közelébe kerül 2009 novemberében, majd a 21 Lutetia kisbolygóval fog találkozni 2010 júliusában, onnan pedig elsődleges úticélja, a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös felé veszi az irányt, amelyhez 2014-ben fog megérkezni.

A Rosetta-programban jelentős a magyar űrtechnológiai és tudományos kutatási részvétel, amelynek döntő hányada a Philae leszállóegységhez kötődik. A fedélzeti energiaellátó rendszeren (BME SZHRT fejlesztése) és a központi számítógépen (KFKI RMKI fejlesztése) kívül két mérőműszer-együttes (ROMAP, SESAME) egyes műszereit, vagy azok részegységeit is hazai kutatóhelyen, a Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézetben fejlesztették, illetve készítették.