Kettős maximum
Az idei előrejelzések kettős maximumról szólnak: egy kisebbről, amely péntek hajnalra esik, és egy erősebbről, amely késő este lesz megfigyelhető. A hajnali "csillagesőt" az 1333-ban az üstökösből kilökődött anyagnak köszönhetjük, az esti "tűzijátékot" pedig az 1733-as napközelség idejéről származó törmelékfelhő produkálja.
Tepliczky István elmondása szerint a Leonida meteorraj "anyaga" az 55P/Tempel-Tuttle üstökösnek a Nap okozta "darabolódásából" származik. Bár a meteorraj diffúz összetevőivel minden novemberben találkozunk, látványos "show-ra" csak azokban az években számíthatunk, amikor az üstökös a Nap közelében jár. Erre 33 évente kerül sor.
Kisebb kitörés
Az üstökös legutóbbi napközelisége 1998 februárjában volt, ennek megfelelően 1998-99-ben láthattunk igazi "Leonida-tűzijátékot", és azóta a jelenség intenzitása évről évre csökken.
A csillagász elmondta, hogy 2006-ban várható egy kisebbfajta kitörés, ám az inkább az amerikai kontinensen lesz látható, s ráadásul telihold idején következik be, ami csökkenti a jelenség intenzitását. Elképzelhető, hogy ezzel elbúcsúzhatunk a Leonida meteorrajtól. Egyes számítások szerint ugyanis a nagy bolygók gravitációja eltérítheti pályájáról, szétszórhatja a meteorrajt, véget vetve ezzel a novemberi csillaghullásnak.
Tepliczky István tájékoztatása szerint, amennyiben az időjárás megengedi, péntekről szombatra virradó éjszaka 23 óra után óránként néhány tucat Leonida-rajtagot pillanthatunk meg, amelyek 71 km/sec sebességgel érve bolygónk légkörébe, elégnek. "Aki gyönyörködni szeretne e természeti jelenségben, a városi "fényszennyezettségtől" távol eső helyet keressen magának a szemlélődéshez" - tanácsolja a szakember.