Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Rájöttek, miért keletkeznek csillagok fekete lyukaknál

2008.09.15. 19:38
Egy évig tartó számítógépes szimuláció segítségével sikerült választ találni arra, hogyan alakulhatnak ki csillagok a galaxisok közepén lévõ nagytömegû fekete lyukak környezetében – írja a hirek.csillagaszat.hu.

A modern csillagászat egyik legfontosabb felfedezése a Tejútrendszer közepén elhelyezkedõ hatalmas, mintegy hárommillió naptömegû fekete lyuk kimutatása volt. A gigászi égitest közvetlenül nem megfigyelhetõ, létére a galaxisunk centrumának környékén lévõ, nagytömegû csillagok mozgása alapján következtettek a szakemberek. Ezek a csillagok nagyon nagy sebességgel, erõsen elnyúlt pályán keringenek egy óriási, láthatatlan tömegpont körül, ami jelenlegi ismereteink szerint egy fekete lyuknak felel meg. Az azóta elvégzett vizsgálatok alapján feltételezhetõ, hogy minden galaxis középpontjában található egy szupermasszív fekete lyuk, mely alapvetõ szerepet játszik a szülõgalaxis fejlõdésében.

Az I. Bonnell (University of St. Andrews) és K. Rice (University of Edinburgh) által vezetett kutatócsoport arra a kérdésre kereste a választ, hogyan alakulhattak ki a már említett fiatal csillagok a központi fekete lyukak közelében. A csillagok szülõhelyéül szolgáló óriás molekulafelhõk ugyanis menthetetlenül szétszakadnának a fekete lyuk rendkívül erõs gravitációs mezõjében. A tudósok a fizikai kutatásokat végzõ skóciai egyetemek öszefogásából létrejött szervezet, a SUPA (Scottish Universities Physics Alliance) birtokában lévõ szuperszámítógéppel végezték számításaikat. Bonnell és Rice csoportja az egy éven keresztül futó szimuláció során két független, egyenként százezer naptömegû, a központi fekete lyuk felé közeledõ óriás gázfelhõ viselkedését vizsgálta.

Pillanatképek a skót kutatók szimulációjából (Science and Technology Facilities Council)

A fekete lyuk közelébe érve a felhõk a várakozásoknak megfelelõen fokozatosan darabokra szakadtak. Az érdekesség az volt, hogy a nagy sebességgel keringõ felhõdarabok elnyúlt, spirális alakot vettek fel, ezáltal a fekete lyuktól távolabb lévõ gáz mozgási energiát nyert a centrumhoz közelebb lévõ gáztól. Az energiát vesztõ gázfelhõk így végsõ csapdába kerültek az irdatlan erõsségû gravitációs térben, ugyanakkor az energiát nyerõ felhõdarabok el tudtak szakadni a fekete lyuk közvetlen közelébõl. Az extrém nagyságú gravitációs erõ által összenyomott és felfûtött felhõmagokban megindulhatott a csillagkeletkezés. A modellezett körülmények között nagytömegû, elnyúlt pályán keringõ csillagok alakulhattak ki, ami jól egyezik a megfigyelésekkel. A kutatók szerint az, hogy a Tejútrendszer központi fekete lyukja körül jelenleg épp megfigyelhetõek ilyen, rövid idõt (körülbelül 10 millió évet) megérõ csillagok, arra utal, hogy ismétlõdõ folyamatról lehet szó. Az eredmények fontos lépést jelenthetnek a galaxismagokban található fekete lyukak kialakulásával, valamint szülõgalaxisuk életére gyakorolt hatásukkal kapcsolatos ismeretek gyarapításában.

A kutatócsoport cikke a Science magazin augusztus 22-i számában jelent meg.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!