Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Gravitációs katasztrófából származik a Mars két holdja?

2003.07.30. 13:25
A Mars két holdja, a Phobos és a Deimos egy valaha létezett hatalmas hold törmelékei, véli egy amerikai csillagász. A nem sokkal a bolygó létrejötte után befogott holdat a Mars gravitációs mezeje egyszerűen szétzúzta, és a nagyobb darabok a bolygó felszínébe csapódtak. A kutató szerint ez vár a Phobosra is, a Deimoson viszont űrállomást lehetne létrehozni.
"Eddig még senki adott magyarázatot a Phobos és a Deimos eredetére" - mondta S. Fred Singer, a Virginia Egyetem munkatársa a múlt héten, a kaliforniai Pasadenában tartott hatodik nemzetközi Mars-konferencián. Singer a tavaly októberben, a houstoni csillagászati intézetben végzett kutatásaira alapozva úgy véli, hogy a hagyományos elképzelések vagy a fizika törvényeinek mondanak ellent, vagy pedig nem tudják megmagyarázni a holdak pályáját, írta a Space.com.

Szétzúzódott

Phobos
Jelenleg mindkét égitest csaknem kör alakú, egyenlítőhöz közeli pályán kering. A Deimos pályájából a kutató szerint fontos következtetéseket lehet levonni, a hold ugyanis éppen csak egy kicsivel kering gyorsabban, mint a Mars forgási sebessége, azaz majdnem szinkrón pályán mozog. Singer szerint ez nem lehet véletlen.

A csillagász a két hold jelenlegi pályáját "visszafelé" számolva jutott arra a következtetésre, hogy azok egy valaha létezett nagyobb hold darabjai. Singer elképzelése szerint a szinkrón pályán mozgó nagyobb holdat a Mars gravitációs ereje egyszerűen szétzúzta. "A nagyobb darabokat a Mars magához vonzotta, a kisebbekből lett a Phobos és a Deimos" - magyarázta a kutató. A hold szétesésekor a nehezebb darabok spirális pályán hamar a Marsba csapódhattak, Singer szerint érdemes lenne ezeknek a nyomait kutatni.

A kutató alapfeltevése, hogy a holdak közeteinek összetétele megegyezik. A Phobos és a Deimos felszínét összehasonlítva azonban nyilvánvaló különbségeket lehet felfedezni. Singer szerint a kérdés eldöntéséhez felszíni és mélységi mintákat kellene venni a holdakból. A Phobos pályája egyébként szűkült 1877-es felfedezése óta, a kutató szerint a hold néhány millió éven belül a Marsba csapódik és elpusztul.

Űrállomás a Deimoson

Deimos
A kutató szerint a Deimoson űrállomást is létre lehetne hozni a Marsot felfedező űrhajósok számára. Singer elgondolása szerint a holdról az asztronauták valós időben irányíthatnának akár több tucat marsjárót is, így nem okozna problémát a kommunikációs csúszás, mint a Földről irányított robotok esetében. A Mars felfedezése mindazonáltal a gépekre maradna, emberek számára ugyanis a bolygó szinte bejárhatatlanul nagy, véli a kutató.

Singer úgy gondolja, hogy a projekt 15 év alatt megvalósítható, és nagyjából 30 milliárd dollárból ki is lehetne hozni. "Ez átlagosan kétmilliárd dollár évente, ami bőven belefér a NASA mostani költségvetésébe" - mondta. Szerinte egyébként az amerikai kongresszus inkább támogatna egy hasonló elképzelést, mint a Földről indított robotszondákkal való kutatást, ami évtizedekig is elhúzódhat.