Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Drasztikus klímaváltozás a Marson

2003.12.22. 15:02
Naprendszerünk valamennyi bolygója közül a Mars klímája emlékeztet leginkább a földire, amennyiben mindkét bolygó igen érzékeny a Nap körüli keringés paramétereiben bekövetkező igen csekély változásokra, áll a Nature most megjelent tanulmányában. A kutatók arra jutottak, hogy a legutóbbi jégkorszak a Marson 400 000 - 2,1 millió évvel ezelőtt zajlott le, ami geológiai vonatkozásban igen közeli múltnak számít.
A Nature című brit tudományos folyóirat legfrissebb száma a Mars Global Surveyor és a Mars Odyssey korábbi kutatási adatai alapján készült tanulmányt tett közzé, amely a marsi és a földi klímaváltozások hasonlóságait és különbségeit elemzi. A Nature szerint a Marson jóval szélsőségesebb klímaváltozások mentek végbe az évmilliók folyamán, mint a Földön, és az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Expressének, valamint az arról december 19-én levált Beagle-2 leszálló egységének is egyik feladata e klímaváltozások elemzése.

Emlékeztet a Földre

Naprendszerünk valamennyi bolygója közül a Mars klímája emlékeztet leginkább a földire, amennyiben mindkét bolygó klímája igen érzékeny a Nap körüli keringés paramétereiben bekövetkező igen csekély változásokra, véli James Head, a Providence-i egyetem professzora, a Nature-tanulmány munkaközösségének vezetője.

A Mars és a Föld annyiban hasonlít, hogy mindkettő éppen jégkorszakok közötti periódusban van. A földi tudósokat meglepték a Marson 1999 óta tett felfedezések, amelyek szerint a vörös bolygón viszonylag nem régi vízmosások, gleccser-szerű folyások, és a jelek szerint helyenként eltemetett jégrétegek is vannak.

Nemrég volt jégkorszak

A két legutóbbi Mars-expedíció tapasztalatai újabb bizonyítékokkal szolgált arra nézve, hogy a viszonylag közeli múltban jeges volt a bolygó. Az amerikai Brown és Boston, valamint az ukrajnai Harkov Egyetemek kutatói elemezték és összehasonlították a Mars felszínéről készült felvételeken mutatkozó globális tájformációkat és a felszínhez közeli, vízből való jég mintáit, és arra jutottak, hogy a Mars felszínét egészen a 30. szélességi fokig vízből való jég és por keveréke borítja, de ez a réteg visszavonulóban van.

A becsapódási kráterek e területen viszonylag csekély számban láthatók, és a kutatók ebből, valamint a Mars keringési adatainak visszamenőleges vizsgálatából arra jutottak, hogy a legutóbbi jégkorszak a Marson 400 000 - 2,1 millió évvel ezelőtt zajlott le, ami geológiai vonatkozásban igen közeli múltnak számít. Ebből pedig az következik, hogy a Mars nem holt bolygó, hanem olyan klímaváltozásokon esik át, amelyek még a földieknél is hangsúlyosabbak.

Több életre alkalmas terület

David Marchant, a Bostoni Egyetem jéghegykutatója, aki 17 esztendőt töltött az Antarktiszon, úgy véli, hogy a marsi klimatikus változások révén esetleg prognosztizálni lehet majd a földi éghajlat változásait, viszont bizonyos mikroklimatikus földi történések segíthetnek a bolygón végbement változások értelmezésében.

Jim Garvin, a NASA vezető kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a NASA vízkutató stratégiája a Marson hasznos és eredményes. Az eddigi felfedezések jelentős mértékben növelik azoknak a területeknek a számát, ahol elvben lehetséges - vagy lehetséges volt - az élet a Marson. (2005-ben egyébként a Mars Reconaissence Orbiter, majd 2007-ben a Phoenix egészítheti ki az ESA mostani megfigyeléseit.)

Kisimítja

A kutatók mai vélekedése szerint a felmelegedés a marsi sarkvidékről gőzt juttat az atmoszférába, majd a víz a magasabb szélességi fokokon visszatér a bolygó felszínére porral kevert jég, vagy hó formájában. A jégben gazdag, alig néhány méter vastag takaró kisimítja a tájformációkat.

A felső réteg tetején lévő réteg visszaszublimálódik az atmoszférába, és hátrahagyja a port, amely viszont szigetelésként védi az alatta lévő jégréteget. Mindez eltér a földi folyamatoktól, amelyekben a jégkorszakok sarki lehűléssel járnak, s a jégrétegek felépülése vizet von el a cseppfolyós vízből álló óceánokból, amelyek a Marson nem léteznek.