Nándor
8 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mindenki űrrepülőt gyártana

2005.08.10. 10:38
Az amerikaiak 47 év alatt 17 űrhajóst vesztettek: 14 űrsiklóban, három a Földön halt meg. Az oroszoknál viszont hivatalosan 34 éve nem halt meg senki, és már készítik az olcsó, egyszerű, biztonságos űrsiklót.

Fennállásának 47 éve alatt a NASA-nak bőven volt része sikerekben és kudarcokban egyaránt. Az USA repülési és űrhivatala az első szovjet műhold, a Szputnyik kilövésére válaszul 1958. október elsején kezdte meg működését, és olyan gyorsan ledolgozta a hátrányt, hogy az első amerikai, Alan Shepard már 1961. május 5-én felrepült az űrbe, csupán három héttel Jurij Gagarin után.

Új tervek

#alt#
Az új orosz űrsikló
Szintén a Mercury-program keretében 1962. február 20-án John Glenn megkerülte a Földet, majd megkezdődött a Hold-utazások kora. Neil Armstrong és Edwin Aldrin szálltak le elsőként a Holdra 1969. július 20-án, majd az Apollo-program során 12 asztronauta járt a Holdon, az utolsó 1972-ben.

Az USA űrprogramjaiban összesen 17 űrhajós vesztette életét több mint 40 év alatt: 1967-ben az Apollo-1-ben hárman, de ők még a Földön, egy próba során. A Challenger (1986), illetve a Columbia (2003) űrsiklóban heten-heten haltak meg. A Columbia tragédiája után George W. Bush elnök lehelt életet a NASA-ba, amikor tavaly januárban felvázolta űrkutatási vízióját. Ennek jegyében 2010 végén múzeumba kerülne az űrkompflotta, átadva a helyét egy teljesen újfajta űrhajónak (CEV - Crew Exploration Vehicle), amely újra embert juttathat a Holdra, sőt később a Marsra is.

Bizonytalan jövő

Némi kétséget támaszt a jövőt illetően, hogy az elmúlt két évtizedben már háromszor is sikertelenül tettek kísérletet az űrsikló leváltására, és mindössze öt év van a jelenlegi flotta nyugdíjba vonulásáig. Ráadásul egyelőre elképzelés sincs arról, hogyan néz majd ki az új űrhajó. A NASA vezetői mindenesetre optimisták, és nem tartják lehetetlennek a feladatot, mert mint mondják, egyszerűbb szerkezeteket akarnak az űrkompokénál, de a meglevő technológiára támaszkodnak.

További nehézséget jelent, hogy például az Apollo-programmal ellentétben erre a projektre a NASA nem kap külön pénzt, azt a költségvetéséből kell kigazdálkodnia. Az űrhivatal mindenesetre erőltetett tempót diktál: két megbízást adott a CEV megtervezésére és építésére, egyet a Lockheed Martinnak, egyet pedig a Northrop Grumman és a Boeing alkotta konzorciumnak, azzal az alapfeltétellel, hogy 2008-ban meg kell kezdeni a próbarepüléseket.

Biztonság olcsón

De az oroszok sem pihennek, bár az utóbbi pár évtizedben folyton a bevált technikához nyúltak vissza: a Szojuzt és a hasonló konstrukciójú, de teherszállításra készített Progresz űrhajókat a 60-as évek közepétől kezdték kifejleszteni. Az egyetlen repülésre tervezett járművek életútja igazi sikertörténet; az űrhajókban kevesebb hely van ugyan, mint az USA űrrepülőgépein, de jóval olcsóbban és biztonságosabban látják el feladatukat.

Azért az orosz flottával sem érdemes kéjutazásra számítani: a Nemzetközi Űrállomásra érkező űrhajósok két napot töltenek benne úgy, hogy ki sem mozdulhatnak az ülésükből, a Progresz által szállítható 2,75 tonnányi rakomány pedig csupán ötöde a nagyobb lakó- és rakterű Discovery kapacitásának. Amíg azonban az űrrepülő átépítése egymilliárd dollárba került, egy Progresz már 22 millió dolláros költséggel útnak indítható, és nem sokkal drágább a Szojuz sem. A biztonság terén pedig egyértelmű a fölény: szovjet, illetve orosz űrhajókon 1971 óta nem halt meg senki. Nyikolaj Mojszejev, az orosz űrhivatal helyettes vezetője az okot is ismerni véli: szerinte a személy- és teherszállítás összekapcsolása biztonsági szempontból felettébb irracionális.

Újraélesztett program

A nyolcvanas években a szovjetek is kifejlesztették a maguk űrrepülőgépét: a Buran 1988-ban sikeres próbautat tett, de a program a Szovjetunió szétesése és az anyagi nehézségek miatt nem folytatódott. Jelenleg - hála a csillagászati olajbevételeknek - újra nagyobbak az anyagi lehetőségek, bár az orosz űrprogram 18,3 milliárd rubelre (638 millió dollár) növelt éves költségvetése még így is eltörpül a NASA 16,5 milliárd dolláros büdzséje mellett.

Oroszországban már toborozzák az önkénteseket egy 500 napos, a leendő Mars-utazást előkészítő „próbaútra", és egy új típusú űrhajó, a Kliper kifejlesztése is szerepel a tervek között.