A Messenger 2008-ban repül el először a Merkúr mellett, és fő küldetését csak 2011-ben kezdi meg, csaknem hat és félmilliárd kilométer megtétele után, közölték a kutatók egy tájékoztatón.
Hét műszer
A NASA utoljára 1974-75-ben küldött szondát a Merkúrra. Akkor a Mariner-10 háromszor repült el a bolygó mellett, részletes adatokat szolgáltatva felszínének nagyjából egyharmadáról.
A Messenger hét műszert hordoz a fedélzetén: kamerákat, spektrométereket a felszín kémiai összetételének meghatározásához, egy magnetométert a Merkúr mágneses mezejének tanulmányozásához és egy magasságmérőt a topográfia meghatározásához.
Sarki jég
A projekt vezetője, Sean Solomon, a washingtoni Carnegie Intézet munkatársa elmondta: a Merkúr kilóg a belső bolygók közül - ilyen belső bolygók még a Föld, a Vénusz és a Mars -, ugyanis a bolygó anyaga annyira sűrű, hogy a tudósok úgy gondolják, legalább kétharmada vasból van.
Az éjszakai és nappali hőmérséklet között hatszáz Celsius-fok különbség is lehet, 450 fokos nappali hőmérséklettel, ami miatt a Messengerre saját árnyékolót is építettek. A magas feszíni hőmérséklet ellenére a kutatók feltételezik, hogy lehet jég a felszín alatt, a szonda ezt is vizsgálni fogja.
A Földdel ellentétben a Merkúr forgástengelye egyenes, ezért az északi és déli sarkok állandóan árnyékban vannak, ráadásul a Merkúr különösen vékony atmoszférája nem vezeti a hőt az egyenlítőtől a sarkokig, mint például a Földé. A sarki kráterekben ezért mínusz 150 fok is lehet, ezért elképzelhető, hogy van bennük jég, mondta Solomon.