Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mogyoróformát alkotó csillagkettőst fedeztek fel

2008.04.03. 07:27
Olyan közel van egymáshoz a Holmberg csillaghalmaz két sárga óriása, hogy osztoznak egymás anyagában, így meglepő dolgokra képesek.

Szuperóriás sárga csillagpárt fedeztek fel amerikai csillagászok, és a két csillag olyannyira közel kering egymás körül, hogy földimogyorót formáznak.

A kutatók az Astrophysical Journal Letters című amerikai szaklap szerdán megjelent számában számoltak be felfedezésükről.

A csillagkettős egy viszonylag közeli galaxisban, a tőlünk 12 millió fényévre lévő Holmberg IX. nevű kicsi csillaghalmazban lakik. Ebben galaxisban az eddig felfedezett legfényesebb csillagról van szó, fényessége Napunk fényességének 100 ezerszerese. Fényereje azonban érdekes módon váltakozik, vagyis 270 naponta felére csökken. Ez azzal magyarázható, hogyha egymás körül keringenek, akkor az egyik időnként betakarja a szomszédja fényét. Ez a pontos "fénygörbületi" forma mutat arra: a két csillag eléggé felduzzadt ahhoz, hogy részt adjon fényéből külső környékének is, ami végeredményben magyarázatot ad a mogyoróalakra.

A csillagászok szerint az ilyen sárga szuperóriás csillagpárok lehetnek néhány szokatlan szupernóva-robbanás forrásai. A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső nagy robbanása, amely során a csillag fénye (körülbelül egy éven keresztül) egy galaxis teljes fényével vetekszik.

A legnagyobb tömegű csillagok életük végéhez közeledve szupernóva-robbanást produkálnak. Ekkor ledobják a külső rétegüket, ami a környezetét hatalmas mennyiségű energiával hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telíti. A kidobott anyag általában gömb alakban tágul, miközben egyre ritkább lesz. A csillag tágul, lehűl, majd úgynevezett vörös óriás válik belőle. A sárga szuperóriások azonban nem tudnak olyan nagytömegű vasmagra szert tenni, hogy szupernóva legyen belőlük.

Ezzel szemben 2004-ben és 2006-ban két olyan szupernóva-robbanást észleltek, amelyek eredői sárga óriások voltak. A most felfedezett mogyoróalakot formázó kettős sárga szuperóriás páros azonban magyarázat lehet ezekre a szupernóva-robbanásokra, mert a kutatók szerint a két egymás körül közeli távolságban keringő csillag osztozik egymás anyagában, és az egyik fejlődése hatással van a másikra, vagyis elég hosszú időn át fejlődnek együtt ahhoz, hogy egyikük sárga szuperóriásként átmenjen a szupernóva-robbanás periódusán.