De körülbelül 1980-tól kezdődően, amikor elhagyták az Uránusz pályáját, a szondák egyre rövidebb hullámhosszú rádiójeleket küldtek haza. Ebből a kutatók arra következtettek, hogy a szondák csebessége csökken. Arra azonban senki nem tud magyarázatot adni, hogy mi ennek az oka. Vannak, akik szerint a sötét anyag felelős a szondák lassulásáért, vagy arra következtetnek a jelenségből, hogy jelenlegi gravitációs elméleteink hibásak. A kevésbé élénk fantáziájú kutatók arra tippelnek, hogy a járművekből szivárog az üzemanyag, és ez lassítja őket.
Forradalmi felfedezés
Lehet, hogy a szondákkal magukkal van probléma, azt azonban nehéz elképzelni, hogy ilyen szivárgás, vagy más műszaki hiba mindkét szondán egyszerre forduljon elő, úgy, hogy ugyanolyan lassulást is okozzon. Ha pedig nem erről van szó, az úgynevezett Pioneer-anomália fizikai tudásunk hiányosságaira mutathat rá.
Ez forradalmi felfedezés lenne, mondta Slava Turyshev, a NASA sugárhajtóművekkel foglalkozó laboratóriumának (Jet Propulsion Laboratory, JPL) kutatója, de az esetleges műszaki problémák feltárása is nagyon fontos lenne. Ennek révén ugyanis a mérnökök finomíthatnának az űreszközökön.
Egy, a Pioneer szondák után küldött jármű felfedhetné, hogy valóban létezik-e a Pioneer-anomália, és kizárhat számos műszaki magyarázatot. Turyshev és kollégái az Arxiv szerveren tették közzé nyomtatás előtt tanulmányukat, melyben ezt a tervet vázolják fel.
Nukleáris hajtómű
Az új szondát nagyon érzékeny műszerekkel kell felszerelni, ráadásul ahhoz, hogy a következő pár évtizedben választ kapjunk, az eszköznek gyorsnak is kell lennie. Gyorsabbnak, mint a jelenleg a Szaturnusz körül keringő Cassininek, hiszen a Szaturnusz fele olyan messze van, mint az Uránusz, a szondának mégis hét évbe telt az út.
Ezért a hagyományos rakétameghajtás helyett olyan gyorsabb, nukleáris energiát is használó hajtóművet használhatnak, amilyenekkel a NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) is foglalkozik már egy ideje. "Öt éven belül kifejleszthetjük és a következő évtized elején repülhet" - mondta Turyshev. Bár ő jobban szeretné, ha külön erre a célra indítanának egy szondát, valószínűbb, hogy egy már tervbe vett küldetéshez adnak majd műszereket. Így a kutatás hetvenmillió dollárból kihozható.
Mostanra már mindkét Pioneer szonda olyan messze került, hogy hosszabb kapcsolatot nem lehet velük létesíteni. A Pioneer 10 utoljára 2003 elején hallatott magáról, és már 12 milliárd kilométer távolságban van.