Eufrozina, Kende
5 °C
15 °C

Mi termeli az Univerzum porát?

2007.10.17. 12:20
A Spitzer űrteleszkóp legújabb eredményei szerint a fiatal Univerzum pora a benne található nagyszámú fekete lyuk közreműködésével keletkezhetett.

Mi termelte vajon a távoli Univerzumban számtalan helyen észlelt nagy mennyiségű port? - teszi fel a kérdést a Hírek.csillagászat.hu

Az elméleti szakemberek egy része arra hajlik, hogy az első, nagyon nagy tömegű, és rövid életű csillagok hozták létre a port a fejlődésüket lezáró grandiózus szupernova-robbanások során. Egy másik elképzelés képviselői inkább a kvazárokat tekintik a por fő forrásának. A kvazárok nagyon nagy tömegű fekete lyukak, melyeket poros, fánk alakú felhők vesznek körül, ezek "táplálják" őket. Az elméletek szerint a por az ezen felhőkből lassan kiáramló "feketelyuk- szél" külső tartományaiban szintetizálódhatott, fogalmaz a Magyar Csillagászati Egyesület honlapja. Eddig azonban nem született olyan megfigyelési eredmény, ami eldönthette volna, melyik irányzat modelljei állnak közelebb a valósághoz.

Fantáziarajz a kvazárból távozó anyagban található porrészecskékről. (NASA/JPL-Caltech/T. Pyle)

A Ciska Markwick-Kemper (University of Manchester) kutatócsoportja a fekete lyukas elméletet akarta tesztelni, ezért egy tőlünk nyolcmilliárd fényévre található galaxis központi kvazárát, a PG2112+059 katalógusjelű objektumot vizsgálta. Bár ez az égitest a távolsága miatt már nem a korai Univerzum része, mégis elegendően messze van annak tesztelésére, hogy termelhetnek-e a kvazárok elvárt mennyiségű port. A kutatók a Spitzer infravörös spektrográfjának segítségével a kvazár spektrumában különböző ásványi anyagok nyomait keresték.

A színképek elemzése alapján olyan összetevők nyomaira bukkantak, melyek a Földön az üveg, a homok, a márvány, sőt, a rubinok és a zafírok fő alkotórészei. Míg azonban az üveg összetevőinek jelenléte várható volt, a többiek felbukkanása meglepetésként érte a kutatókat. Ezen ugyanis általában nem jellemzőek a galaxisok körül, és úgy tűnik, a kvazárból kiáramló szélben keletkeztek. Például a homokot alkotó kristályos szilikátokra nagyon veszélyes a csillagok sugárzása, amely jelentősen roncsolja a szerkezetüket, és amorf állapotba hozza őket.

A szilikátok jelenléte azonban azt sugallja, hogy valamilyen mechanizmus, mondjuk a kvazárokból kiáramló anyag folyamatosan pótolja a megsemmisült részt. Hasonló a helyzet a korund (Al2O3) esetében is. Mivel kemény, ezért puhább, gyakoribb ásványok gyakran korundmagok körül kristályosodnak, így a korund általában nem azonosítható a galaxisok színképében. Mivel a Spitzer spektrumaiban mégis jelen van, ezért a korund valószínűleg szintén a kvazárszélben keletkezett, fogalmaz a csillagászati portál.

Bár az előbb felsorolt érvek abba az irányba mutatnak, hogy az ősi por keletkezésében nagy szerepe van a kvazároknak, a kutatócsoport természetesen nem állítja azt, hogy csak ez a lehetséges forrás. Az eredményeket részletező szakcikk az Astrophysical Journal Letters folyóiratban jelenik meg.