Illés
17 °C
28 °C

Újra magyar az űrben

2007.04.06. 12:30
Ő a 450. űrhajós, ő az ötödik űrturista, ő a második magyar az űrben, ő az első, aki magyar gyerekek rajzait vitte fel. A Microsoftnál meggazdagodott, mégis szimpatikus Charles Simonyit magyar idő szerint este fél nyolc után egy perccel lőtték fel Bajkonurból, és két nap múlva jut el a Nemzetközi Űrállomásra. Várhatóan április 20-án jön vissza, addig viszont még sokat dolgozik.

Klikk a képre!

Magyar idő szerint 19.31 perckor fellőtték Charles Simonyit a kazahsztáni Bajkonurból. Egy perccel és 53 másodperccel a start után levált a mentőrakéta, majd 4 másodperccel később a segédrakéták is, amik 28440 kilométer per órára gyorsították a kabint. A legénység jól bírta az elképesztő gyorsulást, a Duna TV élőben sugározta a kilövést, ezen látni lehetett, ahogy az oroszok jegyzeteket lapozgattak, meg plüssállatokkal játszottak. Simonyi nyugodtan ücsörgött a kabin jobb szélén. A 157. másodpercben begyulladt a harmadik fokozat, ami az 525. másodpercben leállt: földkörüli pályára ért a kabin. Ekkora már a súlytalanság állapotába került az űrhajó, a plüssállat vidáman szálldosott a kabinban. Az űrrepülés első szakasza minden tekintetben a szokott rendben zajlott le, az MTI szerint az űrturista és az űrhajósok egyaránt arról számoltak be a repülésirányítóknak, hogy jó a közérzetük.

A felbocsátást követő első órák meglehetősen megterhelők. A Föld körüli első keringések alatt ellenőrizniük kell a fedélzeti rendszerek működését. A második fordulóban leveszik a szkafanderüket. A továbbiakban alkalmazkodnak a súlytalanság állapotához és készülnek a dokkolásra. A legénység 2 nap alatt éri el a Nemzetközi Űrállomást, ahol 8 napot tölt majd az űrturista. Április 20-án tér vissza Simonyi a Földre, de a hazaút lényegesen gyorsabb lesz: a lekapcsolódás után két órával már be is csapódik a kapszula az kazah sivatagba.

Kíváncsi

Simonyi Fjodor Jurcsihin és Oleg Kotov kozmonautákkal együtt hagyta el a bolygót, társai azonban fél évig maradnak az ISS fedélzetén. Az űrturista a spanyol származású amerikai Michael Lopez-Alegriával, és az orosz Mihail Tyurinnal tér vissza, ők 2006 szeptember 18-a óta vannak az űrállomáson.


Katt!

Charles Simonyi az úttal ki szeretné elégíteni mérnöki kíváncsiságát: meg akarja érteni, hogyan működik és mitől biztonságos a Szojuz űrhajó bonyolult rendszere. Három konkrét célt tűzött ki maga elé: szeretné előmozdítani a polgári űrrepülést, segíteni az űrállomás továbbfejlesztését, és a fiatalok figyelmét az űr-tudományok felé akarja fordítani.

Az orosz egészségügyi és űrhajózási hatóságok 2006 augusztusában minősítették repülésre alkalmasnak a milliárdost. A felkészülés tavaly novemberben kezdődött, ekkor érkezett Simonyi Csillagvárosba. Leckéket vett elsősegélyből, az ISS rádiókommunikációs berendezéseiből, részt vett a Szojuz szimulációkban, megismerte az űrkaját, aztán novemberben bemutatták űrruháját is. Elmondása szerint a terheléses centrifuga volt a legrosszabb a kiképzésben, de nehezen ment az orosz nyelv elsajátítása is. Utóbbiban a magyar oktatási rendszer segítette, de mint mondta, gyermekkori tanulmányaiból csak pár alapszó maradt meg. A legvidámabb rész meg nem sokkal a kilövés előtt érhette a milliárdost: a szokásoknak megfelelően társaival levizelte annak a busznak a hátsó kerekét, ami kivitte őket a Szojuzhoz.

Munkás hétköznapok

Az űrben Simonyi is dolgozni fog. Méréseket végez majd a magyar Pille sugármérővel, megvizsgálja, hogy a súlytalanság milyen hatással van a vérre, és buzgón fotózza majd a bolygót. A milliárdos magyar gyerekek rajzait, magyar zászlókat, és egy lyukszalagot vitt magával az űrbe. Utóbbit 16 évesen programozta, és egy szovjet gyártmányú Ural-2 számítógép olvasta be annak idején. A magyar származású informatikus az ötödik űrturista, míg azonban elődei 20 millió dollárból megúszták a repülést, addig neki az infláció miatt már 23 milliót, közel 4,5 milliárd forintot kell fizetnie a Space Adventures-nek az utazásért.

Az ISS
A Nemzetközi Űrállomás a legdrágább dolog, amit ember fellőtt az űrbe, mire elkészül, legalább 130 milliárd dollárt költenek el rá. Jelenleg egy közel 176 tonnás monstrumról van szó, de 2010-re 419 tonnára hízik az ISS, a modulok együttesen 74 méter hosszúak lesznek (nagyjából egy 20 emeletes ház magassága), belül 1200 köbméter hely lesz, a műszerek 100 kilowatt energiát fogyasztanak majd.

A programban 16 ország vesz részt: az USA, Oroszország, Japán, Kanada, Brazília és az ESA 11 tagállama. Az űrállomás alacsony földkörüli pályán mozog, 360 kilométeres magasságban, 92 percenként kerüli meg a bolygót, és eddig nagyjából kétmilliárd kilométert tett meg. Jelenleg egyszerre három ember lehet az űrállomáson, ha kész lesz, hatan tartózkodhatnak majd ott.

Charles Simonyit Simonyi Károly néven anyakönyvezték Budapesten, 1948-ban. Édesapja, Simonyi Károly tizenegy gyermekes parasztcsaládban született Egyházasfalun, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki, illetve a Pécsi Tudományegyetemen jogi diplomát. Az idősebb Simonyi a csaknem irodalmi stílusban megírt, A fizika kultúrtörténete című munka szerzője is. Szintén ő 1952-től a BME elméleti villamosságtan-tanszékének vezetője és a KFKI atomfizikai osztályának vezetője volt, 1952-ben Kossuth-díjjal, 1985-ben Állami Díjjal tüntették ki annak ellenére, hogy 1956-ban ő volt a KFKI forradalmi bizottságának elnöke.

Az ifjabb Simonyi, Charles tizennyolc évesen, 1966-ban került Dániába, majd két év múlva az Egyesült Államokban kötött ki, ahol a kaliforniai Berkeley-n, később a Stanfordon tanult. A Microsofthoz Robert Metcalf tanácsára jelentkezett 1981-ben, és miután felvették, a vállalat legsikeresebb termékei, a Word és az Excel fejlesztését felügyelte. A Microsoftot, ahol több mint húsz évig dolgozott, végül 2002-ben hagyta el, hogy társával, Gregor Kiczales-szel megalapítsa az Intentional Software nemzetközi szoftvercéget. A Forbes magazin szerint ő a 374. leggazdagabb amerikai, vagyona eléri az egymilliárd dollárt, szóval simán kifizethetne 50 utazást. Az első négy űrturista sem arról volt híres, hogy minden pénzüket elvitte volna az űrutazás.

Mennék én is, de honnan szedjek össze húszmilliót?

Kockázatelemzésből

#alt#
Dennis Tito
Dennis Tito 1940-ben születet, majd aeronautikából szerezett diplomát a New York Egyetemen. Később összejött egy mérnöki képesítés is, és kutatóként dolgozott a NASA sugárhajtómű-laboratóriumában, a JPL-ben. A 2001-ben egy Szojuz TM-32-es fedélzetén végrehajtott, húszmillió dolláros repüléshez azonban, amely 7 napig és 22 percig tartott, nem a tudóskodásból szerezte a pénzt, hanem egy 1972-ben alapított cégből, a Wilshire Associates-ből, amely kvantitaív analitikai módszerekkel elemzi a pénzügyi tranzakciókkal járó kockázatokat.

Dotkombizniszből

#alt#
Mark Shuttleworth
Titónak 60 éves koráig kellett várnia arra, ami űrturistatársának, Mark Shuttleworth-nek már 29 éves korára sikerült. A második űrturista 2002-ben jutott ki nyolc napra az űrbe egy Szojuz TM-34 fedélzetén, egyéves felkészülést követően, amelyből hét hónapot a Csillagvárosban töltött. Shuttleworth a dél-afrikai Welkomban született 1973-ban, aztán a Cape Town-i egyetemen folytatott pénzügyi és informatikai tanulmányokat. Szerencséjét a digitális tanúsítványokkal és netbiztonsággal foglalkozó vállalata, a Thawte eladásával csinálta meg; 1999-ben a VeriSign 575 millió dollárért vette meg a céget.

Diódából

#alt#
Gregory Olsen
Bár miniszterségig nem vitte, Kóka János-i karriert tudhat maga mögött a harmadik űrturista, az amerikai Gregory Olsen, aki egy Szojuz TMA-7-essel kötött ki a Nemzetközi Űrállomáson 2005-ben, és összesen kilenc napot töltött az űrben. Olsen első nagy bizniszét akkor ütötte nyélbe, amikor vállalatát, a fényérzékelőket és ledeket gyártó Epitaxxot 12 millió dollárért eladta, aztán 1992-ben megalapította a hasonló profilú Sensors Unlimited-et, amelytől 2000-ben 700 millió dollárért szabadult meg, csak hogy két év múlva hatmillióért visszavásárolja, felvirágoztassa, majd 60 millióért újra eladja.

Távközlésből


Anousheh Ansari
Anousheh Ansari tizenhat éves volt, amikor Iránból az Egyesült Államokba költözött. Villamosmérnökként és informatika szakon végzett a George Mason egyetemen, 1993-ban férjével együtt indította vállalkozását, ötvenezer dollárból, amit 2000-ben vásárolt fel a Sonus Network 550 millióért. Jól meg is szívta: a vállalat részvényeinek árfolyama akkor elérte a 40 dollárt, ma az ötöt is alig. Ansarihoz köthető az X-Prize, a polgári űrrepülést ösztönző díj is. Ansari kilenc napot töltött az ISS fedélzetén 2006 nyarán. Többnyire itt is dolgozott, saját alapítású cége, a Prodea Systems ügyeit intézte laptopról, beszámolója szerint úgy, mintha csak otthon lett volna. A hülye.

Olcsóbban is lehet

A Space Adventures árainak századáért, mindössze 200 000 dollárért (kb. 40 millió forint) juthat az űrbe az, aki egy konkurens cégnél, a Virgin Galacticnél fizet be az útra. Ennyi pénz magyar szemmel még mindig sok egy kicsit, de Amerikában a felső-középosztály könnyűszerrel eltapsol ennyit egy életre szóló kalandra. Az excentrikus brit milliárdos, Richard Branson vállalkozása Szojuz helyett saját fejlesztésű űrhajóval, a Spaceshiptwo-val készül utaztatni a turistákat. A hajó a két pilóta mellett hat utast tud magával vinni az űrbe, de nem áll Föld körüli pályára, így az utasok mindössze ötperces súlytalanság-élményben részesülnek.

Magyari megint nem megy
#alt#

Magyarország Michael Collinsa 1949-ben született Kiskunfélegyházán, majd kisvártatva egy vitorlázórepülő fülkéjében találta magát. 1972-ben lett repülőtiszt, egyszer azt is bevallotta, hogy Farkas Bertalannal együtt húzták fel a pilótacsizmát. Pápára kerültek, Mig-21-eseikkel együtt hatoltak be az ég végtelen kékjébe, persze már akkor is mindketten a világűrt vágyták. Nemcsak ketten voltak, százával jelentkeztek a fiúk, végül 1978 januárjában Magyari és Farkas utazhatott Csillagvárosba.

Megkezdődött a kiképzés, mindkét jelölt kiváló eredménnyel végezte el a feladatokat, végül a magyar szervezőkre várt, hogy válasszanak közülük. A Szojuz-36 űrhajót 1980 május 26-án lőtték ki a világűrbe, fedélzetén a nemzet farkasbercijével. A Népszava 1980. május 27-i száma szerint „a kemény munka, a baráti és elvtársi segítség, a feladat iránt érzett felelősségtudat volt az, ami meghozta a várva várt eredményt”, ezért választották Farkas Bertalant, igaz, az illetékesek arról máig hallgatnak, hogy Magyari melyik értéknek volt híján. Mindenesetre ő a Földön maradt, és a küldetés idején az irányítóközpontban dolgozott.

A küldetés után Magyari Bélát őrnaggyá léptették elő, és megkapta a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetést. Tavalyig ő volt a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke, Magyari az űrkutatással foglalkozó rendezvények állandó főszereplője, Anettka mentora, titulusa szerint kiképzett űrhajós.

A Virgin Galactic járműve sokkal komfortosabb, mint az oroszok Szojuza, modernre dizájnolt, hátradönthető ülések vannak benne és akad elég hely az utasoknak a lebegésre is. Bransonék a Mojave sivatagban végzik a teszteket, és az első utasok 2008-ban juthatnak az űrbe, először Kaliforniából, majd az Új-Mexikóban 225 millió dolláros költséggel felépülő magánűrkikötőből, a Spaceport Americából. Ha minden összejön, már az első évben 500 űrturista hagyhatja el a Földet.

Igaz, ha csak a súlytalanság állapotában eltöltött időt vesszük figyelembe, sokkalta jobban jár, aki az oroszokkal utazik, mint aki Bransonnal: nála egy súlytalanul töltött perc 40 ezer dollárba kerül, míg az oroszoknál 11 napos repülési idővel számolva mindössze 20 dollárba. De van más különbség is: az ISS 360 kilométeres magasságban kering, Branson űrhajója 160 kilométernél magasabban, de 320-nál alacsonyabban száll majd.