Zsuzsanna
-3 °C
3 °C

Harmadszor tért vissza egy napsúroló SOHO-üstökös

2008.09.29. 19:05
Több mint 1500 üstököst fedeztek fel eddig a SOHO napkutató szonda felvételein, de most sikerült először olyat azonosítani, amelynek három napközelségét is megörökítették az érzékeny műszerek – írja a hirek.csillagaszat.hu.

Már 12 éve, hogy a SOHO napkutató szonda két koronagráfja óráról órára megörökíti a Nap környezetét. A műszert eredetileg a napkorona jelenségeinek megfigyelésére tervezték, ám a csillagunk környezetét 8-9 magnitúdós határfényességig figyelő műszerek rendkívüli hatékonyságú üstökösvadásznak bizonyultak. Egy zömében amatőrcsillagászokból álló önkéntes munkaközösség, melynek magyar tagjai is vannak, már több mint 1500 üstököst fedezett fel a képeken. Ezek döntő részben a Kreutz-féle napsúroló üstökösök közé tartoznak, melyek keringési ideje 1000 év körüli, és néhány százezer kilométerre megközelítik a Nap felszínét. Ezek közül eddig egy sem élte túl a forróságot és a Nap hatalmas gravitációs erejét. Léteznek azonban más napsúrolók is.

A most azonosított periodikus üstökös rendkívül elnyúlt pályája a Nap és a Jupiter között vezet, megközelítve a belső bolygók pályáit is. (JPL/NASA)

Néhány éve újabb, korábban ismeretlen üstökös-családokat azonosítottak a képeken, melyekről feltételezték, hogy esetleg sokkal rövidebb idő alatt megkerülik a Napot, és inkább felizzó kisbolygók, mintsem klasszikus üstökösök. Ezek túlélik a Nap poklát, és már számos esetben sikerült megfigyelni a visszatérésüket is, amikor néhány órára ismét megjelennek a koronagráfok képein. A rövid pályaív miatt azonban a két napközelségen alapuló azonosítások kicsit bizonytalanok. Most első alkalommal találtak egy háromszor is visszatért vándort, melynek azonosítása kétségtelen. Érdekessége, hogy egy független, egyik csoportba sem sorolható égitestről van szó, amely rendszeresen megközelíti a Földet és a Marsot is. Ezen paraméterek alapján egy földsúroló kisbolygóról lehet szó, amely fejlődése végső stádiumában van. A modellszámítások alapján ugyanis a földközeli kisbolygók kisebb része valamelyik belső bolygóba csapódva végzi, nagyobb részük viszont egyre közelebb kerül a Naphoz, ahol előbb vagy utóbb teljesen elpárolog.

Az égitestet a téma avatott szakérője, Rainer Kracht azonosította. Számításai szerint az 1999. december 12-én, 2004. március 12-én és 2008. május 30-án észlelt üstökösök ugyanazon égitest visszatérései. Az objektum keringési ideje az évek során 4,25 évről 4,22 évre csökkent, napközelben 7,5 millió kilométerre megközelíti csillagunkat, naptávolban viszont pontosan a Jupiter pályájáig távolodik. Ez a közelség okozza azokat a rendszeres pályaváltozásokat, melyek a Nap közelébe kormányozták.