Az ilyen sötét galaxisokat összetartó anyag az általánosan elfogadott elméletek szerint az a misztikus sötét anyag lehet, amelyről a kutatók eddig csak igen kevés konkrétumot állíthatnak biztosan.
Az öt éves kutatómunka során a hidrogénatomok eloszlását vizsgálták az univerzumban. A becslés a galaxisok forgásán és az ezeket felépítő komponensek sebességén alapult, írta a BBC.
Ez most nem ütközött
A hidrogéngáz olyan sugárzást bocsát ki, amely rádióhullámok hullámhosszán mérhető. A Virgo (Szűz) galaxishalmazban a kutatók hidrogénatomok olyan mennyiségét fedezték fel, amely százmilliószor meghaladta a Nap tömegét. A titokzatos galaxist VIRGOHI21 néven katalogizálták.
A korábban felfedezett hasonló objektumokról később kiderült, hogy mégis vannak bennük csillagok, illetve hogy két galaxis ütközésével jöttek létre. A brit, francia, olasz és ausztrál kutatókból álló team viszont ez alkalommal nem találta látható nyomát semmilyen csillagnak, ahogy hiányoztak a közelben az ütközésre utaló galaxisok is.
A galaxis sebességéből arra következtettek, hogy a VIRGOHI21 ezerszer nagyobb tömegű, mint amennyi a benne észlelt hidrogén mennyiségéből következhetne. Ha hétköznapi galaxis volna, meglehetősen világosnak mutatkozna és akár amatőr távcsővel is észlelni lehetne, jelentette ki Robert Minchin, a Cardiffi egyetem kutatója.
Mint a sötét éjszaka
A csillagászok szerint rendkívül nehéz tanulmányozni az univerzumba található sötét anyagot, mivel a Föld túl közel van a Naphoz. A feladatot ahhoz hasonlítják, mint amikor valaki a jól megvilágított szobából néz ki az éj sötétjébe. Láthatja ugyan az utcai lámpákat, viszont a fák, bokrok és távoli hegyek kivehetetlenek.
A mostani felfedezés a kutatók szerint jelentős áttörés, mivel az elfogadott modell szerint a világegyetemet öt rész sötét anyag mellett mindössze egy rész hagyományos anyag építi fel. A világegyetem még egy sor titkot tartogat, de most végre bebizonyosodhat, hogy a megfelelő irányba vizsgálódunk, jelentette ki Jon Davies walesi kutató.