Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Magyarországra is zuhanhat az űrszemét

2008.11.03. 18:40
Senki nem tudja, hol landolt az a 635 kilós ammóniatartály, amelynek Földbe csapódását vasárnapra jósolta a NASA. Mi sem vagyunk biztonságban, Magyarország területén is bármikor becsapódhat egy a Nemzetközi Űrállomáson kidobott, rossz esetben gyilkos vasdarab.

Ha valakinek vasárnap a fejére esett egy húszkilós fémdarab, ne csodálkozzon, simán lehet, hogy a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) kidobott ammóniatartály egy darabja találta el. A 635 kilós tartályt még tavaly nyáron távolította el a NASA egyik űrhajósa, Clayton Anderson, miután a hivatal úgy döntött, nem szállítja vissza a Földre a feleslegessé vált hűtőeszközt.

A szemétdarab a légköri ellenállás miatt több mint egy év után kezdett zuhanni a Föld felé, és a NASA az utolsó pillanatig sem tudta megmondani, hol csapódik majd be. A Wired egyenesen arra biztatta paranoid olvasóit, hogy ne menjenek ki az utcára, vagy ha kimennek, vegyenek fel sisakot. Lehet, hogy mindannyiunk élete veszélyben forog?

Lehet

"Amikor valamit kidobnak az űrállomásról, vagy tudják irányítani, vagy nem" – magyarázza Dr. Both Előd fizikus, csillagász, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója. "Ha van az objektumon hajtómű, és azt tudják is rádióimpulzusokkal befolyásolni, úgy távirányítják a szemétdarabot, hogy az lakatlan területeken csapódjon be."

Az egyik legkedveltebb célpont az óriási kiterjedésű, és jórészt lakatlan csendes óceáni térség, de például az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz a Bajkonurhoz közeli altáji hegyvidékre irányítja a leváló hordozórakéták darabjait.

Azt viszont, hogy az irányíthatatlan űrszemét hol esik le, szinte lehetetlen kiszámítani, mondja Both Előd. Az ISS-ről származó szemétdarabok például az űrállomás pályahajlását (a pályasík és az Egyenlítő által bezárt szöget) figyelembe véve az északi és a déli szélesség 56. foka között bárhol a Földbe csapódhatnak – igen, akár Magyarországon, akár Budapesten is, tekintve, hogy a főváros az északi szélesség 47,5 fokánál fekszik.

Pirossal a veszélyeztetett terület. Nem sok helyen vagyunk biztonságban

Szerencsére a potenciális becsapódás helye olyan kiterjedt, hogy az űrszemét kis valószínűséggel esik pont a Váci utca közepére, és Both nem is emlékszik olyan esetre, hogy bármilyen űrből származó szemétdarab Európában landolt volna. Ettől persze még landolhat.

Villáskulcs, fogkefe, fényképezőgép

A Skylab fénykorában.
Forrás: Wikipedia
A leghírhedtebb űrszemét-becsapódás a Skylabé volt még 1979-ben: az irányíthatatlan amerikai űrállomás a vártnál korábban zuhant a Földre, szerencsére Ausztrália jórészt lakatlan vidékein, és bár szanaszét szóródó darabjai teleszemetelték a környéket, kárt nem okoztak (a dél-ausztráliai Esperance önkormányzata 400 dollárra megbüntette ugyan az Egyesült Államokat szemetelésért, de az USA máig nem fizetett). Voltak folyamatos szemetelők is, a szovjet Szaljut-7, ami 1982-től 1991-ig szolgált az űrben, évente 33 azonosítható szemétdarabot pottyantott el. Az elmúlt néhány évtizedben irdatlan mennyiségű szemét halmozódott fel az űrben, a triviális döglött műholdakon és egyéb objektumokon kívül többek között egy villáskulcs, egy fogkefe és több fényképezőgép is.
A Skylab egy darabja becsapódás után. Forrás: Wikipedia

Az illetékes űrhivatalok általában készülnek az űrszemét becsapódására: Both Előd szerint az objektum tömege, alakja és összetevői alapján megpróbálják modellezni, mekkora darabokra hullik majd az űrszemét. Ez azért fontos, mert a kisebb darabok általában nem érik el a Föld felszínét, hiszen még a légkörben elégnek. Az említett ammóniatartályról például azt jósolták, hogy 15 darabban csapódik be, és hogy a darabok a 40 grammostól a 17,5 kilogrammosig terjednek majd. A tartállyal együtt magára hagyott 95 kilós kameraállvány miatt viszont egyáltalán nem aggódtak, hiszen egy ekkora szerkezet szinte biztosan elég a légkörben.

Bár a Föld felé hulló űrszemetet radarral próbálják követni, a felső légköri viszonyok túl bonyolultak ahhoz, hogy pontosan meg lehessen mondani, hol csapódik be az objektum. Ha meg közel van, akkor már úgyis késő.

Fokvárostól Moszkváig

Bár elméletileg Fokvárostól Moszkváig bárkire ráeshet egy-egy darab felforrósodott alkatrész, az egyik legveszélyeztetettebb vidék Szibéria délnyugati része, közelebbről az Altáji Köztársaság területe. Az ottani hegyvidéken élő pásztorok folyton panaszkodnak is, mert időről időre lepottyan a kertjükben egy a kazahsztáni Bajkonurban felbocsátott, majd a Földbe csapódó rakéta alkatrésze.

Idén tavasszal egyikük, Szergej Kazancev azt állította, hogy négy lova döglött meg a lehulló hordozórakétákban található mérgező anyagoktól, de a helyi környezetvédelmi hatóság nem adott neki igazat. Egy hónappal korábban egy pásztor házától néhány méterre esett le egy Proton-M hordozórakéta 3,5 méteres darabja. A férfi a nagy ijedtségre való tekintettel félmillió rubelt követelt, végül kiegyezett tízezerben (75 ezer forintban). Nemrég a pásztorok be is perelték a Roszkoszmoszt, mert az űrszemét egyre gyakrabban csapódik be a kijelölt körzeten kívül – legutóbb egy csűr tetejét szakította be egy eltévedt rakétadarab.