Az univerzum eddig ismert egyik legöregebb bolygóját fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, melynek tagja volt Paparó Margit, a MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa is. A Pegazus csillagképben található, mintegy tízmilliárd éves csillag körül keringő V391 Peg b egy gázóriás, tömege 3,2-szerese a Jupiterének, és 1,7 Nap-Föld távolságban kering a rendszer központi csillaga körül, amit 3,2 év alatt kerül meg - írja a hírek.csillagászat.hu.
A kutatások bebizonyították, hogy a fejlődése vége felé járó, öreg csillag már túl van a vörös óriás korszakon, amikor a hidrogénkészlet fogytán a csillag az eredeti mérete sokszorosára hízik, majd szupernova-robbanás kíséretében összeomlik. A V391 Peg b eredetileg pontosan olyan messze keringett a napjától, mint a Föld a Naptól. Amikor a csillag felfújódott, a sugara elérte a Nap-Föld távolság közel háromnegyedét, de a bolygót nem érte el. Az összeomlásnál a csillag elvesztette a tömegének a felét, így a kisebb gravitáció miatt került tőle jóval távolabb a túlélő bolygó.
Van remény
A felfedezés előrevetíti a Föld sorsát ötmilliárd év múlva, amikor a Nap is elér a fejlődésének ebbe a fázisába. A Merkúr és a Vénusz biztosan megsemmisül, a Mars mindenképpen kívül marad a vörös óriás légkörén, de a Föld sorsa kétséges, mert éppen a kritikus távolságon kering. A V391 Peg b példája azt mutatja, a Föld számára is van remény - igaz, a drasztikusan megemelkedő hőmérséklet és sugárzás, plusz a pályamódosítás hatásai minden bizonnyal kiirtanak majd minden életet a bolygón.