Asztrofizikusok vizsgálatai igazolták, hogy a korábban feltételezettnél kereken százszor több röntgensugárzást kibocsátó csillag található a Tejútrendszerben.
A felfedezést a galaxis eddig készült legpontosabb röntgentérképe tette lehetővé. A térképhez szükséges adatokat a Rossi X-ray Timing Explorer (XTE) műhold tízéves munkája szolgáltatta, közölte a müncheni Max Planck társaság.
A számos röntgenforrás egyben magyarázatot ad a Tejútrendszer fényére is. A kutatók a Rossi Explorer mérései alapján arra a következtetésre jutottak, hogy galaxisunkban csak úgy nyüzsögnek a röntgensugárzást kibocsátó csillagok.
Mike Revnivtsev, a garchingi Max Planck asztrofizikai intézet munkatársa ezek számát szűk egymilliárdra becsüli. Mivel ezek a csillagok nem különösebben fényesek, korábban a számukat lényegesen alábecsülték, írta a német Focus magazin.
Az új ismeretek alapján az asztrofizikusok következtetéseket tudnak levonni a Tejút optimális körülmények közt szabad szemmel is látható sejtelmes fényére. Az elképzelés szerint a galaktikus röntgenfény kétféle csillagtípusra vezethető vissza.
A fehér törpék felizzanak
Egyrészt több százmillió, aktív gázköpenyt viselő hagyományos csillagról, másrészt kereken egymillió kettős csillagról van szó. Utóbbi rendszerekben a hagyományos csillag mellett egy fehér törpe is megtalálható.
A fehér törpe kihunyt csillag, amely a Földhöz hasonló méretei mellett a Nap tömegével rendelkezik. Önmagában a fehér törpe csak gyengén világít, viszont a kettős csillagrendszerben folyamatosan anyagot (gázt) szív el a párjától. Ennek során a fehér törpe annyira felhevül, hogy a gáz intenzív röntgensugárzást bocsát ki.
Korábbi megfigyelések a forró, diffúz gázt sejtették a fény forrásának, mivel nem sikerült elegendő röntgenforrást kimutatni. Közel 400 évvel azt követően, hogy Galileo Galilei a Tejút halvány fényét számtalan csillagra vezette vissza, a sugárzás forrását hasonló módon sikerült megtalálni a röntgen-Tejútrendszerben, közölte a Max Planck társaság.