Fényes foltok
Szokatlanul fényes foltok is láthatóak a radarfelvételeken, és ezekből a kutatók arra következtetnek, hogy egyfajta kriovulkanizmus játszódik le a Titánon, azaz a kéreg alatti olvadt anyag a felszínre tör. Ez az anyag iszapszerűen folydogál, de nyilván nem megolvadt kőzet, tekintve, hogy aTitánon igen hideg van, az átlaghőmérséklet mínusz 178 Celsius-fok. Így nagy valószínűséggel jeges vulkáni massza halad előre.
A Titánt a következő években többször is megközelíti a Cassini, amelyet 1997 októberében indítottak a bolygóhoz, hogy vizsgálja a Szaturnuszt és környezetét. A Titán mellett más Szaturnusz-holdakkal is találkozik, de a kiemelt célpontja a Titán lesz. Ez az égitest a Naprendszer egyik legtitokzatosabb holdja, barnás narancssárga színű, és még a földinél is sűrűbb légkörbe burkolózik.
Sűrű légkör
A Cassini több mint negyvenszer halad el a Titán mellett. Eközben feltérképezi a felszínét. A mostani megközelítéskor az űrszonda 120 kilométer széles és majd 2 ezer kilométer hosszú sávot pásztázott végig, és sikerült 230 négyzetkilométernyi területet alaposan felmérnie. A radarképeket az Amerikai Asztronautikai Szövetség idei éves közgyűlésén hozták nyilvánosságra a héten.
A 4 évesre tervezett tudományos program kétségtelenül legizgalmasabb része január közepén következik el. A Cassini útitársa, a Huygens európai fejlesztésű leszállóegység 15-én behatol a hold sűrű légkörébe, és mintegy két és fél órán át ereszkedik le a Titán felszínére, közben mér, anyagmintákat gyűjt, és fényképez. Ezt követően sima leszállást kísérel meg, és ha ez sikerül, a Titán lesz a Hold, a Vénusz, a Mars és az Erosz kisbolygó után az ötödik égitest, amelyre ember alkotta szerkezet épségben eljutott.
Magyar műszerek
A Huygens a Szaturnusz-hold felszínén a remények szerint még néhány percig, de lehet, hogy akár fél óráig át folytatja a Titán titkainak a feltárását, és adatait a Cassinin keresztül juttatja el a földi irányítóközpontba. A Titánon az uralkodó elem a nitrogén és a metán. Ez az összetétel nagyon hasonlít a Föld őslégkörére, ami azt sugallja: az sem kizárt, hogy a Titánon létezik az élet valamilyen kezdetleges formája.
A páratlan méretű nemzetközi vállalkozásnak magyar vonatkozása is van: a budapesti Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) szakemberei is hozzájárultak a Cassinin elhelyezett 12 tudományos berendezés közül kettő kifejlesztéséhez, és ennek nyomán a Földre juttatott adatok kiértékelésében magyar szakemberek is részt vehetnek majd.