Diána
12 °C
27 °C

Hatmilliárd fényévre levő törpegalaxist fényképeztek le

2007.10.15. 11:15
Tőlünk hatmilliárd fényévre levő törpegalaxist sikerült a Hubble és Keck teleszkópokkal lefényképezni egy nemzetközi kutatócsoportnak - jelentette a hírek.csillagászat.hu portál. Az ilyen távolságra levő galaxisok közül ez a legkisebb - felfedezésében egy másig galaxis gravitációja segített, ami lencseként felnagyította a törpe képét.

A nemzetközi kutatócsoport által azonosított galaxis a jelenleg ismert világegyetem határához vezető út felénél helyezkedik el, és az ebben a távolságban található ismert galaxisok közül az eddigi legkisebb méretű és tömegű. Feleakkora, mint a tipikus távoli törpegalaxisok, tömege ezekének egytizede (a Tejútrendszerrel összehasonlítva ez az arány csak egy század).

A csoport vezetője, Phil Marshall (UC, Santa Barbara) szerint bár a galaxis több mint hatmilliárd fényévre van tőlünk, a rekonstruált képe legalább olyan éles és részletgazdag, mint a közeli galaxishalmazok - például a Virgo - tagjairól a legnagyobb földi teleszkópokkal készített felvételek. Ezek az objektumok legalább százszor közelebb vannak, mint a most felfedezett törpegalaxis.

Galaxisméretű nagyítólencse

A galaxis detektálását és részletes képének rekonstruálását a gravitációs lencsehatás tette lehetővé, ami miatt a galaxis képét tízszeres nagyításban és fényerővel vizsgálhatták a csillagászok. Az új objektum egy közelebbi, nagy tömegű galaxis mögött helyezkedik el, melynek gravitációs hatása a távoli galaxis fényét elgörbíti. Ezáltal úgy viselkedik, mint egy lencse: a háttérgalaxisról nagyított, fényesebb, általában ív, esetenként gyűrű alakú képet hoz létre. Utóbbi esetben a lencséző galaxis körüli képet Einstein-gyűrűnek nevezzük. Ennek előfordulása ritka, ugyanis létrejöttéhez az kell, hogy a leképezett galaxis pontosan a lencséző galaxis mögött legyen.

A külső gyűrű a most felfedezett törpegalaxis, a belső fényes folt a lencseként működő közelebbi galaxis (Forrás: NASA, ESA)

A távoli galaxis tömegének becslését, illetve az a következtetést, hogy csillagainak többsége éppen csak megszületett, a Hubble űrteleszkóp optikai és közeli infravörös, illetve a Keck teleszkópok hosszabb hullámhosszon készült képeinek kombinálása tette lehetővé. A kutatócsoport szerint ha a törpe egy külön galaxistípus képviselője, akkor egyike lehet a mai spirálgalaxisok építőköveinek; másik lehetőség, hogy a mai törpegalaxisok előfutára, ugyanis nagyon hasonlít a Virgo-halmaz ilyen tagjaihoz, csak azoknál sokkal messzebb van.

Segít a műcsillag

A részletgazdag kép előállításához szükség volt még a Keck teleszkópok lézeres adaptív optikai rendszerére is. Az adaptív optikák a látómező egy kellően fényes csillagának képét használják a légkör okozta zavarok miatt fellépő hibák korrigálására. A technika alkalmazhatósága azon múlik, hogy a látómezőben található-e megfelelő kontrollcsillag. A lézeres adaptív optikák ezt a problémát úgy kerülik meg, hogy nagy intenzitású lézer segítségével egy műcsillagot állítanak elő, így ez a technika az égbolt egész területén használható. A Keck teleszkópoknál az 589,2 nm hullámhosszúságú, nagyon kis széttartású lézernyaláb a körülbelül 90 km magasságban található mezoszféra egy vékony rétegének nátriumatomjait gerjeszti, melyek az így szerzett energiát gyorsan ki is sugározzák, így az adott magasságban egy mesterséges, gyakorlatilag pontszerű fényforrás keletkezik. Ez a forrás használható aztán a képminőség folyamatos ellenőrzésére.