További Űrkutatás cikkek
A SOHO látható fényben dolgozó két koronagráfjának szabadon elérhető felvételein eddig 1351 üstököst fedeztek fel lelkes amatőrcsillagászok (a koronagráf olyan műszer, amellyel a napkoronát lehet megfigyelni). A Napot megközelítő üstökösök 90%-a az úgynevezett Kreutz-féle napsúroló üstökösök családjába tartozik. Ezek az égitestek évezredenként egyszer kerülik meg a Napot, és amikor elérik napközelpontjukat, csak néhány százezer km-re haladnak el központi csillagunk felszínétől. Emiatt rendkívüli mértékben felforrósodnak, a nagyobbak darabokra szakadnak, a kisebbek teljesen elpárolognak. Az 1995 óta felfedezett Kreutz-féle SOHO-üstökösök csak apró, néhányszor 10 méter átmérőjű törmelékek, így szinte kivétel nélkül megsemmisültek a Nap közelében.
A többi SOHO-üstökös között négy, korábban ismeretlen üstököscsaládot is sikerült azonosítani, amelyekbe majdnem mindegyik nem Kreutz típusú égitestet sikerült besorolni. Ezek szintén apró törmelékek, egy-egy hajdan volt szülőüstökös maradványai. Pontos pályájukat azonban igen nehéz meghatározni, mert csak néhány órán, maximum néhány napon keresztül látszanak a SOHO felvételein. Két család viszonylag kicsi, a rövidperiódusú üstökösökére (ezek keringési ideje 15-20 évnél rövidebb) emlékeztető pályahajlása ugyan azt sugallta, hogy ezeknek is lehet pár évnyi a keringési idejük, de ez gyenge lábakon álló sejtés volt.
Ezután kiderült, hogy a családok egymással és néhány földsúroló kisbolygóval is kapcsolatba hozhatók. Ezek a kisbolygók néhány év alatt kerülik meg a Napot, így a velük rokonságban álló égitesteknek sem lehet sokkal hosszabb a keringési periódusuk. Ettől ugyan még nem látszanak hosszabb ideig a felvételeken a SOHO-üstökösök, ám az 1995 óta gyűjtött képeken egy 2-6 év keringési idejű égitest már többször is megjelenhetett, amit bonyolult számításokkal ki lehet mutatni. Az adatok célirányos elemzése három-négy olyan égitestre utalt, amelyik már kétszer is megjelent a felvételeken, de az előrejelzett harmadik visszatérést még sosem tudták megfigyelni, egészen mostanáig.
Négy év múlva ugyanitt
Sebastian Hönig, a Max-Planck Intézet kutatójának tavaly publikált számításai szerint az 1999. szeptember 4-6. között és 2003. szeptember 8-9-én megfigyelt C/1999 R1 és C/2003 R5 jelű üstökös egy és ugyanaz, így a következő visszatérés 2007. szeptember 11-e környékén várható. Mivel mindkét évben viszonylag sokáig, 1,3 napon keresztül megfigyelhető volt, remélni lehetett, hogy az üstökös egy nagyobb méretű darab, amely túléli a 8 millió km-es napközelség (ez a Nap-Föld távolság bő huszada) okozta megpróbáltatásokat.
Az üstököst végül egy kínai amatőrcsillagász, Bo Zhou pillantotta meg elsőként a SOHO szeptember 10-ei felvételein. A égitest egy nappal később érte el napközelpontját, a számítotthoz képest alig egy óra késéssel. Brian Marsden friss számításai szerint a C/2007 R5 jelű égitest 3,99 év alatt járja körül a Napot, naptávolban majdnem a Jupiter pályájáig jut, vagyis mozgását az óriásbolygó is befolyásolja. A vándort még egy napig tudták követni a felvételeken, ami arra utal, hogy megint túlélte napközelségét, és négy év múlva ismét számíthatunk megjelenésére.