További Űrkutatás cikkek
Az üstököst felfedező William Bradfield a News.com.au híroldalnak nyilatkozva azt fejtegette, hogy a C/2004 F4-et valószínűtlenül távolról, 279 millió kilométerről látta meg először, a fényesség alapján az átmérője pedig 10 ezer kilométeres lehetett. Itt a veterán csillagász természetesen a magot körülvevő gázcsóva átmérőjéről beszélt, hangsúlyozta Sárneczky Krisztián. Az üstökös légkörét ugyanis nem szabad összetéveszteni annak magjával.
'Apró' a mag
Animált GIF, ~2MB |
A kívülálló laikusok számára a helyzet áttekintését nem segíti, hogy a nemzetközi hírforrások egységesen hallgatnak a Napot kutató SOHO szonda képein jelenleg is látható üstökösről. A múlt hét végén megjelent beszámolók mintegy mellékesen említik, hogy három egyszerre napközelbe érő üstököst még nem jegyeztek fel az írott történelem során.
Nincs itt semmi látnivaló
A magyar szakértő arra emlékeztetett, hogy az interneten megtekinthető képeket kivéve a közvélemény számára nem adódik sok látványosság az új üstökös körül, mivel az a Naphoz túl közel tartózkodik. Az északi féltekén napok múlva bukkan majd fel a Nap nélkül, de akkorra jelentősen elhalványodik majd.
Az égitest áthaladását az interneten több animáción is meg lehet figyelni, de ezek sajnos egymásnak is ellentmondanak. Egy szerbiai csillagászati lap animációjában például saját összevetésünk szerint elvétettek legalább egy paramétert, és így az üstökös nem csak az ellenkező irányba megy, de a pálya teljesen máshogyan áll. A NASA JPL weboldalán látható a másik két aktuális üstökös (C/2001 Q4 NEAT és a C/2002 T7 LINEAR) animációja, a C/2004 F4 (Bradfield) azonban valamiért lemaradt.
Az biztos, hogy dél felől jön
Sárneczky Krisztinán szerint alapvetően a perspektíva kérdése, hogyan fut a pálya. Az alapadatok alapján meredek a pályahajlás, dél felől közelít a harmadik üstökös és a Merkúr pályáján belül halad. A napközeli helyzet április 17-én volt.
A SOHO weboldalán időről időre frissülő képeken nem látszik az animációknak megfelelő irányba fordulni az üstökös csóvája. Egyesek már attól tartanak, hogy a Föld felé térült el az égitest, és éppen a csóva felé tart a bolygónk.
Hiszti volt a Halley miatt
Sárneczky Krisztinán azonban arra emlékeztetett, hogy az üstökös ionizált gázcsóvája valóban sugárirányban mutat el a Nap felől, a porcsóva viszont az eredeti pálya mentén mintegy égi féknyomként szóródik szét. Ez az anyag pedig nem képes olyan gyorsan követni az irányváltozást, mint az üstökös magjából kiáramló gázok.
A magyar szakértő azt viszont megerősítette, hogy az űrszonda képei alapján a C/2004 F4 (Bradfield) csóvája jelenleg a Föld felé mutat. A csóván azonban nem haladunk át, ahhoz túl távol, mintegy 120 millió kilométerre van az üstökös.
Ilyen gázcsóván áthaladásra különben már volt példa a Halley-üstökös 1910-es megjelenése idején, emlékeztetett Sárneczky Krisztián. Akkor a média rendkívüli hírverést csapott a feltételezett mérges gázok miatt, az USA-ban keletkezett hisztéria közepette többen öngyilkosok lettek. De természetesen nem történt semmi, mivel az üstökös gázcsóvája a világűr vákuumában szétszórva legfeljebb széndioxidot és szénmonoxidot tartalmaz, és nem képes befolyásolni a légkör összetételét, mondta a magyar szakértő.