A Tempel 1 felizzott, fényereje mintegy negyedóráig az eredeti ötszöröse volt. Az öt tonna dinamit felrobbantásával azonos erejű becsapódás nyomán kilövellő por és gázok még akár hetekig eltakarhatják az üstököst, s a világűrben lévő szondák, egyéb űreszközök csak a felhő eloszlása után kezdhetnek hozzá a megfigyeléshez.
A kutatók remélik, hogy sikerült elég mély krátert - ez házméretűtől a futballpálya méretűig bármilyen lehet, attól függően, hogy milyen szilárd az eltalált anyag - ütni a New York-i belváros, Manhattan feléhez mérhető Tempel 1-en, és feltárul előttük az égitest magja. A gázból, porból, szerves anyagból és jégből álló üstökösök ugyanis a Naprendszer legtávolabbi részeiből származnak, s mivel galaxisunk keletkezése idején a Nap nem melegítette fel őket, a belsejükben, fagyott állapotban megőrizték azt az anyagkeveréket, amelyből 4,5 milliárd éve a bolygók kialakultak. A tudósok azt is feltételezik, hogy a 3,9 milliárd évvel ezelőtti erős üstököstevékenység idején a Földdel összeütköző üstökösök hozták a bolygóra a vizet és az első szerves anyagot.