A kilövés szerda hajnalban sikeresen megtörtént, az Európai Űrügynökség weboldalán megtekintheti a fellövés pillanatait is. A szonda körülbelül jövő árpilisban érkezik a Vénusz légkörébe, ahol 250 kilométeres magasságban ötszáz napig kering. Tudományos vizsgálatának elsődleges célja, hogy megértse a bolygón tapasztalható intenzív üvegházhatás természetét, írja a BBC.
A fellövés pillanata 4.33-kor (forrás: Esa.int)
Az Európai Űrügynökség (ESA) eredetileg október 26-ra tervezte a kilövést, majd bizonytalan időre elhalasztotta az indítást. A halasztást azzal indokolta, hogy a Szojuz-Fregat típusú orosz hordozórakéta belső felületén szennyeződéseket találtak és a hiba javítása napokat vesz igénybe.
Ikerbolygónk
A Vénusz a Naptól számított második bolygó, a Föld legközelebbi szomszédja, és egyben a Naprendszer legkevésbé ismert égiteste sűrű, áthatolhatatlan kénsavfelhőzete miatt. A Vénusz a Földdel egy időben jött létre, hasonló a mérete, a tömege és a sűrűsége is, ugyanakkor sokkal magasabb a hőmérséklete, nappal átlagosan 464 Celsius fok. A rendkívüli meleg az intenzív vénuszi üvegházhatásnak köszönhető, a napenergia ugyanis megreked a bolygó légkörében.
Jellemzői miatt számos kutató a Föld ikerbolygójaként gondol a Vénuszra, legtöbbjük továbbra sem tudja a pontos magyarázatot arra, hogy a két bolygón miért ennyire eltérő az üvegházhatás.
Az egyik lehetséges magyarázat szerint a Vénusz extrém módon sűrű légköre a "bűnös", amelynek következtében a Földnél kilencvenszer nagyobb nyomás uralkodik a bolygón. Egy másik magyarázat a Vénuszon található óriásvulkánokat okolja. "Rengeteg olyan jellemzője van a vénuszi üvegházhatásnak, amelyet egyelőre nem értünk" - mondta Fred Taylor oxfordi professzor, a Vénusz-expedíció egyik szervezője.
Olcsó volt
A múlt század hatvanas éveiben a Szovjetunió küldte az első szondákat a bolygóra. Az USA jó tíz évre rá a Pioneer-űrszondákat irányította a közelébe. Európa most a Venus Expresszel csatlakozik a felderítők klubjához. A küldetést a Mars Express és a Rosetta szonda fellövésének tapasztalatai alapján dolgozták ki. Mindkét expedíció az elmúlt három évben zajlott, David Southwood, az Európai Űrügynökség tudományos igazgatója szerint alacsony költségvetéssel. "Ez az Európai Űrügynökség eddigi legolcsóbb küldetése, mégis ez a legértékesebb és a legnagyobb kihívás" - fogalmazott a 200 millió eurós projektről.